Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések

Fogarassy László: Pozsony város nemzetiségi összetétele a 20. században

POZSONY VÁROS NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE 117 Nem ment el szavazni vagy érvénytelenül szavazott 8685 huszonegyedik életévét betöltött lakos.

6 így történt meg, hogy az első választásokon Pozsony lakossága a részleges lakosságcsere dacára kétharmad részben a kisebbségi pártok mellett döntött, míg a katona szavazók 97%-a a csehszlovák pártokat választotta. A következő héten, 1920. április 25-én zajlottak le a választások a csehszlovák nemzetgyűlés szenátusába. Itt azoknak volt szavazati joguk, akik a 26. életévüket betöltötték. Ezeken a választásokon a Csehszlovák és a Magyar—Német Szociáldemokrata Párt a proletár internacionalizmus szellemében közös listával indult, habár még nem dőlt el, hogy melyik internacionáléhoz csatlakozzanak. E választások Pozsonyban a következő eredménynyel végződtek: polgár katona összesen Szlovák Nemzeti és Földműves Párt 2 364 356 2 720 Szlovák Néppárt 447 80 527 Csehszlovák Szocialista Párt 624 276 900 Közös szociáldemokrata lista 15 129 980 16 109 Magyar—Német Ker.szocialista Párt 12 336 42 12 378 Országos Magyar Kisgazdapárt 243 9 252 Zsidó pártok közös listája 2 500 9 2 509 - 7 Érvényesen szavazott 33 643 1 752 33 395 A leggyengébben szerepelt az Országos Magyar Kisgazdapárt, amely később a Magyar Nemzeti Párt nevet vette föl. Nagyobb sikereket ért el a Csallóközben, és képviselői mandátumot is szerzett a prágai parlamentben. Totális vereségnek számít a Szlovák Nemzeti és Földműves Párt választási eredménye, amely a pozsonyi németek és a csallóközi magyarok közt nem túlzottan sikeres propagandával kísérletezett. Pedig a pozsonyi németek a csehszlovák államnak köszönhették, hogy gyermekeiket most már német tanítási nyelvű iskolákba íratták, és azok 1919 őszén a szlovák iskolákkal együtt nyíltak meg. A magyar egyetem helyébe szlovák került, de az előbbinek jog- és államtudományi kara még két évig működhetett. Az akkori iskolaügyi helyzet jellemzéséhez még annyit tehetünk hozzá, hogy az állami polgári fiúiskolát szlovák és német tanítási nyelvűre változtatták, és pontosan tizenkét évig tartott, amíg magyar párhuzamos osztályokat is nyitottak. Újabb népszámlálást tartottak 1921. február 15-én, amely szerint Pozsony lakossága nem egészen két év alatt közel tízezer fővel szaporodott. Ebből legfeljebb az egyötöde volt a természetes szaporulat, a többség a beköltözőiteknek és a háborúból végre majdnem teljes számban hazatért hadifoglyoknak köszönhető. A bécsi „Jövő" magyar emigráns újság 1921. április 12-i számában megjelent „A bratislavai népszámlálás eredménye" című közlemény szerint Pozsonyban 11 756 csehet jegyeztek. Az izraelita vallásúak vallhattak zsidó nemzetiséget is, ezzel a joggal azonban csak 4095 élt, közülük is 337 külföldi. Az izraelita vallásúak száma 10 913 volt.