Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések

Fogarassy László: Pozsony város nemzetiségi összetétele a 20. században

POZSONY VÁROS NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE 115 Pozsony szabad királyi város lakosságát első ízben 1720-ban írták össze, amikor is 4862 adózásra köteles lakost találtak, akik közül 4110 német, 488 magyar és 264 szlovák anyanyelvű volt. A nem adóköteles személyeket nem vették figyelembe, és a fenti létszámba nincsenek beszámítva Pozsonyváralja (Zuckermandl) mezőváros adózói sem. Ezt csak 1850-ben csatolták Pozsonyhoz IV. kerület gyanánt Terézváros néven a vár területével együtt. 1785-ben Pozsonynak 31 710, 1846-ban 37 255, 1850—51-ben — most első ízben Terézvárossal együtt — 42 238 lakosa volt. Az 1890. évi népszámlálás alkalmával Pozsony 52 411 lakosából 31 404 német, 10 433 magyar és 8709 szlovák anyanyelvet vallott. A németség Pozsonyban egészen a 19. század végéig megőrizte hegemóniáját Pozsonyban, amelynek a nemzetiségi arculatát az állandó Duna-híd felépítése (1890) és az új gyárak építése változtatta meg, mert ez magával hozta a környékbeli lakosság beköltözését. 1990-ben már 65 867 lakos él itt, közülük 33 202 német, 20 102 magyar és 10 715 szlovák anyanyelvű. Habár Pozsony környékén horvát falvak is voltak és vannak, a városban csak 267 személy vallotta magát horvát anyanyelvűnek, más anyanyelvű pedig összesen 1581 volt. 1 Az utolsó magyar népszámlálás 1910-ben már a német lakosság stagnációját, a magyarok létszámának több mint ötvenszázalékos emelkedését és a szlovák lakosság mérsékelt szaporodását regisztrálta. Ebben az évben az összeírt 78 223 lakos közül 4764 volt katona. Pozsony lakossága az egyes kerületek között a következőképpen oszlott meg: I. Óváros magyar német szlovák horvát egyéb összesen I. Óváros 4 033 3 606 642 46 119 8 446 II. Nándorváros 5 683 5 243 1 363 44 190 12 523 III.Ferenc József-város 5 850 4 856 1 114 77 359 12 256 IV. Terézváros 4 043 6 457 2 448 41 167 13 156 V. Újváros 10 401 11 606 4 249 95 727 27 878 Katonaság 1695 1 022 1 857 48 142 4 764 Összlakosság 31707 32 790 11673 351 1 704 78 223 Százalékban 40,5 41,9 14,9 0,4 2,2 Az „egyéb" rovatban kimutatott 1704 főből 1242 cseh, morva (1,6%), 115 lengyel, 69 angol, 65 olasz, 50 bolgár, 163 pedig más anyanyelvet vallott. 2 A jelenleg már Pozsonyhoz tartozó tizenkét Pozsony és három Moson megyei község lakossága, hozzászámítva Köpcsény (Kittsee) két Csehszlovákiának juttatott külső lakott helyét, 1910-ben összesen 26 764 lelket számlált. Közülük 10 939 szlovák (40,9%), 7033 német (26,3%), 6162 magyar (23%), 2189 horvát (8,1%) és 449 egyéb anyanyelvű volt. 3 Tehát Pozsony peremközségeiben a szlovákok csak relatív többséget alkottak. E kitérés után visszatérünk Pozsony történelmi területének lakosságához. Vallási megoszlás szerint volt 59 198 római katolikus (ebből 140 görög katolikus), 8994 ágostai hitvallású evangélikus, 1515 református, 8207 izraelita, a többi pedig egyéb felekezetű. A római katolikusok közül 23 585 magyar, 23 445 német és 10 403 szlovák anyanyelvet vallott. Az evangélikusok abszolút többségben németek: 5288, ehhez járul még 2492 magyar és

Next

/
Thumbnails
Contents