Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

62 GRÁFEL LAJOS 1

2 TAKÁCS S.: Uo. 1

3 KECSKÉS L.: KomErődrend. 204. 1

4 KECSKÉS L.: Uo. 1

5 Lásd G. és J. Hoefnagel 1598-ból származó metszetét. In: ZÁVADOVÁ, K.: VerPravObrSlovMH. 221. 1

6 Lásd a Priami, J. rajzai alapján készített C. Merian rézmetszetét. In: ZÁVADOVÁ, K.: VerPravObr SlovMH. 137. 1

7 ZÁVADOVÁ, K.: UO. 1

8 KECSKÉS L.: KomErődrend. 206. 1

9 KECSKÉS L.: KomErődrend. 207. 2

0 RovÁcs ALBIN: AZ Újvárhoz lerombolt városrész. Komáromi Lapok, 1904/29. 2

1 KECSKÉS L.: KomErődrend. 208. 2

2 RovÁcs ALBÍN: A komáromi vár leszerelése. Komáromi lapok, 1901/30. 2

3 KECSKÉS L.: KomErődrend. 209. 2

4 KECSKÉS L.: KomErődrend. 209-210. 2

5 SZINNYEI J.: Komárom 1848-49-ben. Bp. 1887. 4. 2

6 TAKÁCS S.: Adalékok. Komáromi Lapok, 1885/1. „...als ain Haupt—

Central—Depot—Platz für die ganze Monarchie (...) auch für eine zahlreiche Armee von 200000 Mann in bomben freien Unter Kunften daselbst in Sicherheit zu bringen." 2

7 A komáromi erődrendszer fejlesztésének ismertetésekor nem tértünk ki a város védelmére („városfalak"). Kevés ismeretanyag áll rendelkezésünkre, mely a város védelmi falainak fejlődését bizonyítaná. Ledentu Albumából az 1639-ből származó metszetről úgy tűnik, hogy a városfal a „Tiszti Pavilon" épületének térségéből a mai Jánošík utca vonalán keresztül vezetett a Vág-Dunához. A rézmetszeten az előtérben elterülő Öregváron kívül láthatjuk a középkori város utcahálózatát, amelyet részben az Újvár építése előtt, részben pedig a XIX. század elején lebontottak. A lebontott házak tulajdonosai a város nyugati részén kaptak telket, ennek következtében nyugat felé terjedt a város, így a városfalat is nyugatabbra építették fel, melyet Jakob Tollius 1687-ből származó rajzán láthatunk. A XVIII. század első évtizedében - a kuruc háborúk idején - a város védelmi fala még nyugatabbra húzódott, megközelítőleg a mai Janáček, Temetősor, Gázgyár és a Kis Ersor utcák vonalán. 2

8 TOK B.: KomErőd. 14. (Ez a hat várdából álló védelmi vonal az ún. Palatinal Verschanzungen ábrázolva van az „Ubersichts plan der Alten und Neuen Festung Comonor" elnevezésű terven.) 2

9 A komáromi erődrendszert Kecskés László nyolc központi részre osztotta fel (1. KECSKÉS L.: KomErődrend. 194.). 3

0 KECSKÉS L.: UO. 3

1 „Bauperiode 1839-1847" - cím alatt az I.-től az V. számú bástyáig terjedő Nádor-vonal építési költségeit tünteti fel. Számértékben 2 814 321 aranyforint. 3

2 ÚTMUTATÓ KOMÁROM VÁRMEGYE, VÁR ÉS SZAB. KIR. VÁROS RÖVID ISMERTETÉSÉVEL - IPARÉS GAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS. Komárom 1891. 53. 3

3 KECSKÉS L.: KomErődrend. 214. 3

4 TAKÁCS S.: Rajzok a török világából. II. köt. Bp. 1915. 28. 3

5 KECSKÉS L.: KomErődrend. 214. 3

6 Miután a török elfoglalta Érsekújvárt. Nyitrát és Lévát, tehát a legfontosabb erődöket, a császár szolgálatában álló Priami József 1663-ban tervet dolgozott ki Komárom, Vöröskő, Érsekújvár és Pozsony megerősítésére. (A csillag alakú pozsonyi erőd tervéből csak egy részlet valósult meg.) A tervjavaslatokat egyeztethetjük Schnitzer 1665-ben készített rézmetszetével, amely — Priami alapján — az 1663-as pozsonyi erőd tervét ábrázolja, továbbá Gúta térképábrázolásával, melynek rézmetszetét C. Merian készítette szintén Priami nyomán 1672-ben. 1

7 „Brückenkopf'-nak — hídfőerőd — olyan erődöket nevezünk, amelyek feladata a közlekedést biztosító hidak védelme volt. (Ez esetben a közlekedés kifejezés alatt a várőrség hídfőre való kijutása értendő.) A hídfőerődök csoportjába viszont nem sorolhatunk olyan erődelemeket, melyek feladata a város vagy a központi erőd előretolt védelme. A lőfegyverek minőségi változása a történelem során szükségessé tette az