Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben
ANKÉT 195 hátrányos helyzetbe kerültél, egy dolgot nem szabad tenned, másolni az előtted haladókat. Ha csak ugyanazt teszed, amit mások, legfeljebb hátrányos helyzetedet tarthatod meg." Az első időszakban tehát másoknál többet, szorgalmasabban kell dolgozni, tanulni, és a nyelvi nehézségek fokozatosan megszűnnek, a magyar származásból adódó előnyök megmutatkoznak. Aki már két nyelvet ismer, az két nyelvterületen tud biztosan mozogni. Gyorsan elsajátíthatja a magyar szakkifejezéseket, s így tanulmányaihoz felhasználhatja a kiváló magyar műszaki szakirodalmat. A magyar nyelv olyan információhordozóvá válhat számára, ami legtöbb diáktársának már nem áll rendelkezésére. Kellő ambíciók esetén ez az előny végigkísérheti egész pályáján. Az tudja ezt igazán értékelni, aki a kutatásban és fejlesztésben dolgozik, ahol a munka nagy részét a tanulás és az új ismeretek befogadása alkotja. Persze, ehhez egy-két világnyelv ismerete is szükséges, de a csehszlovákiai magyar kutató korán rájön, hogy előnyben van kollégáival szemben, mert egy információhordozóval mindig több áll rendelkezésére, mint a többieknek. Nincs kisebbségi műszaki tudomány A hazai műszaki tudományok területén nem beszélhetünk kisebbségi tudományról, csak a csehszlovákiai magyar műszaki értelmiség hozzájárulásáról ehhez a tudományhoz. Ugyanis a termelő munkához közvetlenül kapcsolódó iparfejlesztésben a műszaki és természettudományok mai fejlettségi szintjén a műszaki fejlesztő munka bizonyos mértékben elszemélytelenedik. Ma már a jelentősebb eredmények kollektív tevékenységből, csapatmunkával születnek, s az ilyen csapatban a legjobb esetben is csak elvétve fordul elő több egy-két magyar nemezetiségű kutatónál. Magyar nemzetiségű kutatók jelenléte azonban új színfoltokkal gazdagíthatja egy-egy hazai kutatócsoport munkáját. Mivel a kutatást nem lehet elszigetelten folytatni, a külföldre utazás lehetőségei pedig sokszor korlátozottak, előnyös lehet egy jó kapcsolat valamelyik azonos rendeltetésű magyarországi kutatóintézettel. Az ilyen kapcsolatok az adott témákban, a KGST országok tudományos és műszaki együttműködése keretén belül hozhatók létre. Ha magyar nemzetiségű kutató is jelen van a hazai intézet képviseletében, ez csak a kapcsolatokat elmélyítheti: megszűnnek a nyelvi nehézségek, jobbá válik az információcsere stb. így válhat az együttműködés mindkét fél számára gyümölcsözővé, s így töltheti be a csehszlovákiai magyar kutató a „híd" fontos szerepét. A műszaki értelmiség és a csehszlovákiai magyar szellemi élet A szellemi életbe való bekapcsolódásuknak leghasznosabb formája a tudományos ismeretterjesztés lehet, melynek segítségével a fejlődő ország, a fejlődő világ üzenetét kell továbbítsák a kutatók a csehszlovákiai magyarság felé. Ezen a szinten, ahol az információ formájának megválasztása rendkívül fontos, a műszaki szakember új feladatok elé van állítva. Szakterületének sűrítenie kell és új köntösbe öltöztetnie, hogy a laikusok számára is érthetővé tegye. Ez saját hasznára is válhat. Kármán Tódor magyar tudós mondta: „Amit az édesanyámnak nem tudok elmagyarázni, azt még magam sem értem." Figyelemmel kísérve az Új Szó és a Hét műszaki rovatát, észrevehetjük, hogy a tudományos ismeretterjesztésre vannak vállalkozók; kevesen, többnyire mindig ugyanazok, de vannak. Erejükből biztosan futná nagyobb lélegzetvételű publikációk megírására is, ha kiadásukra a Madách Könyvkiadó vállalkozna. Szép új színfoltja lehetne a csehszlovákiai magyar szellemi életnek egy műszaki és természettudományos ismeretterjesztő havilap kiadása is. Az ismeretterjesztést vállaló műszakiak vennének részt a szerkesztésben. Szükség lenne a Csehszlovákiai Magyar Műszaki és Természettudományi Társaság létrehozására is, ezen belül konferenciák és tudományos találkozók szervezésére, melyek a természettudomány és a technika területén bemutatnák a hazai magyar műszaki értelmiség munkáját. Szolgálhatná ez a tapasztalatok kölcsönös cseréjét, elősegítené a tudományos és műszaki kapcsolatok kiépítését és a meglévők megerősítését. Fontos lenne olyan ösztöndíjrendszer létrehozása is, amely abban segítené a fiatal műszakiakat, hogy külföldre
