Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben
186 KÖRKÉP parasztságunk tárgyi és szellemi értékeinek gyűjtése. Itt csupán sajnálkozni tudunk, hogy nem előbb kezdődött a munka, hisz éppen ez az a terület, ahol a késedelem pótolhatatlan veszteségeket okoz. Ezzel kapcsolatos a nyelvjárási gyűjtés, aztán a toponímia esetleges, ritka időközönkénti művelése. Irányítás, publikációs lehetőség és anyagi ösztönzés híján egyik területen sem mutatható ki érdemleges teljesítmény. A Kazinczy Napokra kiírt egykori pályázatok sem hoztak számottevő eredményt; az első lelkes szervezők kiválása után pedig hamvába holt e nemes vállalkozás. Bevezetőmben említettem a kitűnő irodalomtudósunkat és történészünket, akik kutatási területükön igazi tudományos műhelyt alakítottak ki; sajnos, csak egyszemélyest. Fájó hiány viszont a csehszlovákiai magyarok nemzetiségi történelmének kutatása. Az irodalomtörténeti kutatás, a helyenként fel-felbukkanó munkásmozgalmi tanulmányok, valamint az ígéretesen nekilendült néprajzi gyűjtés, falukutatás most már szolgálhatnának elegendő inspirációul történészeink számára nemzetiségi történelmünk összegezésére is, hiszen erről még hallgat az írásos história. Hadd iktassam mindjárt ide: 1988 júniusában a Sarló-mozgalomról tartott értekezleten Rozsnyón kitűnő agrártudományi előadást hallottam. Kellemes meglepetéssel tapasztaltam, hogy van ilyen felkészültségű tudományos dolgozónk is, csak gyümölcsöztetni kellene Vadkerty Katalin, s persze a többiek kutatásainak eredményeit. A szintézis várat tehát magára, de jól felfogott érdekünkben minél előbb el kell ezt készítenünk. Természetesen az itt fölsorolt szaktudományi ágazatok csupán azok, amelyeknek nemzeti nyelven való művelése sürgető parancs. Ám mi sem természetesebb, hogy mindezek mellett például Dél-Szlovákia környezeti károsodásával, természetvédelmével is rövid időn belül és igen intenzíven kellene foglalkozni, mert a károsodás jelei már most cselekvésre szólító kényszerré váltak. A fölsoroltak ellenére persze adódhatnak olyan esetek, hogy valaki éppen itt óhajt magyar nyelven értekezni az iszlám tanokról, az udmurt nyelv orosz jövevényszavairól vagy éppen a kibernetika valamely megoldatlan problémájáról. Vajon miért ne tehetné, ha éppen ehhez van kedve? És ha akadna közöttünk ilyen „csodabogár", én annak is nagyon örülnék, és őszintén szurkolnék neki. Érintettem már az előzőekben, hogy a nagy közös akarások, a tudományos sikerek miatti egyetemes örömök korszaka fölött eljárt az idő. Mondjuk, mondják ugyan a politikai szólamokban az európaiságot, az emberiség közös eredményét, de egy-egy tudományos, sport-, művészeti vagy egyéb siker nyomán a nagyobb hangsúly a nemzetire tétetik. Ilyen időket élünk, mindezzel számot kell vetnünk; minden nép lázas igyekvéssel akarja bizonyítani a világ előtt pozitívumait, sikereit, életrevalóságát. Bennünket pedig e században is ért annyi történelmi trauma, hogy éppen elég okunk van nemzeti önbecsülésünk gyarapítására. Különösképpen pedig nekünk, nemzetiségieknek, akik hatványozottabban éltük, éljük át nemzeti megrázkódtatásainkat. Mi sem volna kívánatosabb tehát, minthogy láthatóvá válna, bizonyítási érvül szolgálna a hazai magyar nemzetiségi tudomány. Itt ugyanis nemcsak nemzetiségi azonosságtudatunk szilárdulna általa, hanem ösztönözné anyanyelvünk művelését, végső soron pozitív kisebbségi magatartásra irányuló igyekvésünket. Az alapkutatásra épülő tudományágazatok közül föltétlenül bázist kellene teremteni kisebbségi kutatóink számára a társadalomtudományban, esetleg az agrártudományban és a természettudományban. Nehezen elképzelhető ugyanez a műszaki vagy az orvostudományok területén. Bár az utóbbinak magyar műhelyekkel való gyarapítása nem megvalósíthatatlan, különösen ha arra gondolunk, hogy a dél-szlovákiai környezeti ártalmak kutatásában igen hasznos szövetségesekre lelnének a kutatók az orvosokban. A magyarok által lakott területeken viszonylag magas a vegyipar koncentrációja. Emellett nőtt a mezőgazdaság kemizáltsága is. Mindezek sürgetővé teszik a megváltozott környezeti viszonyok orvosi, orvos-biológiai kutatásait, az eredmények és javallatok késedelem nélküli publikálását, természetesen magyar nyelven is.
