Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben

ANKÉT 163 A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben (Ankét a kisebbségi tudomány fogalmáról, helyzetéről, szerepéről és jövőbeli feladatairól) 1988 második felében az Új Mindenes Gyűjtemény szerkesztőbizottsága ankétot hirdetett meg a kisebbségi tudomány helyzetéről és feladatairól. A mintegy száz szakemberhez elküldött kérdések három részből álltak. Az I. rész kérdései a kisebbségi tudomány fogalmára, helyzetére, belső differenciálódásának szükségességére, illetve az intézményi feltételekre vonatkoztak (1. fentebb ezeket a kérdéseket); a II. rész kutatóink jelenlegi kutatási és szakmai feltételeit kívánta felmérni; a III. részben pedig kértük kutatóinkat, hogy küldjék el az eddigi publikációik bibliográfiai adatait. A II. és a III. pontra adott válaszokat a szerkesztőbizottság szerette volna kiértékelni, és ennek eredményeit az ankétra adott válaszokkal együtt megjelentetni. A hiányos adatok miatt azonban sajnos erre nem kerülhetett sor. A szerkesztőbizottság ezúton szeretne köszönetet mondani mindazoknak, akik felhívására elküldték válaszaikat! 1. Beszélhetünk-e (van-e, lehet-e) csehszlovákiai magyar kisebbségi tudományról? Miben látja a kisebbségi tudomány küldetését? Milyen a megbecsültsége, és hol helyezhető el a tudomány, illetve a tudományos gondolkodás a csehszlovákiai kultúrában? Milyen szakterületekre terjedhet ki a tudományos kutatás kisebbségi keretek között? Mennyiben és milyen területeken járulhat hozzá a kisebbségi tudomány a nemzeti tudat formálásához, a nemzeti tudomány eredményeihez? 2. Miben látja az alapkutatásra épülő tudomány, a regionális, helytörténeti kutatás, a tudományos népszerűsítés és a szakmai publicisztika szerepét tudományos életünkben? Fontosnak tartja-e ezek szigorúbb elkülönítését, pontosítását (és milyen alapon), milyen hátrányai voltak (és vannak) egy differenciáltabb tudományos élet hiányának? Fontosnak tartja-e, hogy szakmai írásai (először) magyarul jelenjenek meg? Az idegen nyelveken megjelent tudományos munkák mennyiben tekinthetők a kisebbségi (nemzeti) tudomány részének? 3. Milyen intézményi, szervezési, társulási, ösztönzési, módszertani feltételeket tartana kielégítőnek a kisebbségi tudomány fejlesztésére (ösztöndíjrendszer, intézmények, tudományos társaságok, központi múzeum, adattár stb. felállítása)? BALASSA ZOLTÁN 1. Ma nem beszélhetünk csehszlovákiai kisebbségi tudományról, noha mindannyian érezzük a szükségét. Legfeljebb egyes kutatók vannak, akik ennek szellemében dolgoznak, fölvállalják e kérdéskört, de ezek a kutatások sem kapcsolódnak szervesen egy kidolgozott programhoz. Rontja a helyzetet az is, hogy nincs szaklapunk sem, amelyben közzétehetnénk eredményeinket, útkereséseinket. Az Irodalmi Szemle néhanapján ugyan felvállal ilyen feladatot, de ez nem lehet megoldás. A Hét is megjelentet ilyen tárgyú írásokat, de ez nem pótolhatja a tudományos igényű szaklapot. A kisebbségi tudomány küldetését a Németh László-i sorstudományban látom: „Más a tudomány egysége s más a sorsegység. Annak egyszerű az anyaga, ezé ezerféle. Mint ahogy a növény sem tud mit kezdeni kész sókockákkal, a sorstudománynak is százfelé kell nyúlkálnia,