Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gyurgyík László: Ingázás Szlovákiában- adalékok egy társadalmi-gazdasági jelenség megközelítéséhez

144 GYURGYÍK LÁSZLÓ mutatja: A legnagyobb mértékben a legfiatalabb korosztályok ingáznak. A 19 év alatti dolgozók több mint a fele ingázik. A munkahely többnyire a katonai szolgálat, a házasságkötés, illetve a lakáskérdés megoldása után stabilizálódik, melynek következtében az ingázás mértéke is csökken (táblázatunkban a 30 év felettiek kategóriáiban számottevően). A 60 év felettiek korcsoportjában az ingázás bizonyos mértékű növekedését figyelhetjük meg. Valószínűleg a mezőgazdasági nagyüzemek összevonása, melyekben nem kisszámú nyugdíjas dolgozik, befolyással van erre a jelenségre. Szlovákiában a mező- és erdőgazdaságon belül az ingázók aránya a 70-es évek folyamán 18,5 %-ról 31,9 %-ra emelkedett. Megváltozott ezen ágazatok pozíciója az ingázás ágazatok szerinti megoszlásában. 1980-ban minden nyolcadik ingázó itt dolgozik. A korábbi időszakban a mezőgazdaságban dolgozók munkahelye és lakhelye általában egybeesett. Mára a korábbi állapot lényegesen megváltozott. Ennek elsődleges okai a mezőgazdasági nagyüzemek centralizációjában keresendők. Az iparban ezzel ellentétes folyamatot figyelhetünk meg, annak ellenére, hogy ma is ez az ágazat foglalkoztatja a legtöbb ingázót. Az okok különbözőek: a városok területi növekedésének következtében a városkörnyéki községek lakói mára nagyrészt községüknek a városhoz történt csatolása következtében munkahelye településének lakójává vált. Másik okként a vállalatok lakáspolitikája hozható fel. A vállalatok alkalmazottjaik lakáshoz juttatásához (egyúttal a vállalathoz való kötéséhez) több módon járulnak hozzá. A formák különbözőek: a ház-, illetve lakásépítési kölcsönöktől a vállalati, szövetkezeti lakások kiutalásáig terjednek. A cél: behozni a dolgozót a munkahely településére, esetleg annak közvetlen környékére. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a közlekedésben és az építőiparban. Az „egyéb" kategória lényegében a terciális szférát foglalja magában (kereskedelem, szolgáltatások, egészségügy, iskolaügy stb.). A 70-es években a terciális szféra is változásokon ment keresztül. A településrendezési törekvések eredményeként az adminisztratív dolgozók növekvő számban váltak ingázóvá. Az iskolák körzetesítése a pedagógusok jelentős részét szintén ingázóvá tette. Az ingázás demográfiai és ágazati összefüggéseinek ismertetése mellett nem kevésbé fontos az ingázás területi jellemzőinek elemzése. A migrációs folyamatokról (inga-vándorforgalomról) lényeges információt ad azon ingázók részaránya, akik egy adott településről járnak el dolgozni. Minél nagyobb ez az arányszám, annál élesebben mutatkozik meg a vizsgált település munkaerőmegtartó képességének hiánya. Azok számára, akik nem találnak megfelelő munkát községükben, az ingázás mellett a lakóhelyváltoztatás nyújt csak alternatívát. Az ingázás megváltoztatja az adott község társadalmi szerkezetét, de a községből történő nagyobb mérvű elköltözés hátrányosan befolyásolja a lakosság demográfiai szerkezetét és a község további fejlődését is. Lényegesek a különbségek az ingázás irányát és mértékét illetően az ország különböző térségeiben. A két országrész közti gazdasági különbségek csökkenése következtében a Szlovákiából Csehországba irányuló ingázás is mérséklődött. A csökkenő távolsági ingázás következtében a 80-as évek elején az ingázók döntő többsége már saját járása területén talált munkát. Az inga-vándorforgalom a városokat nagyságuk szerint különböző mértékben érinti. Leginkább befolyásolja a kis- és középnagyságú városok gazdasági-társadalmi életét. A százezer lakost meghaladó városok önállóbb egységet alkotnak, kevésbé függnek környezetüktől, és így az ingázás — a városba bejárók — viszonylagos aránya kisebb. Az ötvenezernél kevesebb lakosú városok magas ingázási aránya a városok gazdasági jelentőségét húzza alá. Ezek a városok jelentős termelési központok, többnyire járási székhelyek. Az ingázás relatív mértékében ezek között is lehetnek nagyon jelentős (akár néhányszoros) különbségek.