Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Liszka József: Farsangvégi maszkos alakoskodó felvonulások a Kisalföld északi részén

124 LISZKA JÓZSEF bontható. A régebbi réteg egyértelműbben tartalmaz termékenységvarázslással kapcsolatos rituális cselekedeteket (pl. kormozás, tojásgyűjtés), ill. a fajfenntartás kérdésköréhez kapcsolódó mozzanatokat (pl. lakodalmi menet, vénleánycsúfolás stb.). A kutatott települések némelyikében az alakoskodás már elmarad, s az ünnep farsangköszöntővel, ill. adománygyűjtéssel való megtartása a jellemző. Eredendően azonban, feltehetően, az egész területen a maszkos alakoskodó adománygyűjtés volt a jellemző (erre bizonyítékul szolgálhat a csicsói adat, ill. a bényi példa). A ma is gyakorolt maszkos alakoskodások lényegében a folklorizmus kategóriájába sorolhatóak már az egy Helemba kivételével, bár bizonyos jelek ott is a folklorizmussá válás felé mutatnak. Jegyzetek 1 RÉsó ENSEL SÁNDOR: Magyarországi népszokások. Pest 1866. 2 Csak néhány, keiemelkedő jelentőségű munkára utalunk itt. SEBESTYÉN GYULA: Regösénekek. Bp. 1902.; Uő: A regösök. Bp. 1902.; RÓHEIM GÉZA: Magyar néphit és népszokások. Bp. 1925. 3 ORTUTAY GYULA: Kérdőív betlehemes játékok gyűjtéséhez. Ethn. 67. 1956. 91-98. Újraközölve: ORTUTAY Gy.: A nép művészete. Bp. 1981. 207-216. 4 DÖMÖTÖR TEKLA: Naptári ünnepek — népi színjátszás. Bp. 1964.; Uő: A népszokások költészete. Bp. 1974. 5 UJVÁRY ZOLTÁN: Varia folkloristica. Debrecen 1975.; Uő: Népszokás és népköltészet. Válogatott tanulmányok. Debrecen 1980.; Uő: Játékés maszk. Dramatikus népszokások. I-IV. Debrecen 1983., 1988. stb. 6 DÖMÖTÖR T.: NapÜnNSz. 79-95. UJVÁRY Z.: JátMaszk. I. 53-227. 7 GELENCSÉR JÓZSEF: Tikverőzés a Móri-árokban. Fejér Megyei Hírlap 44, 1988. 37. sz.; LUKÁCS LÁSZLÓ: Farsangi alakoskodó népszokások. Fejér Megyei Hírlap 42, 1986. 27. sz; PESOVÁR ERNŐ: Farsangi tikverőzés Mohán. In: A JUHAIT KERESŐ PÁSZTOR. Székesfehérvár 1983. 33-34. H Két összefoglaló jellegű kötetet emelünk itt ki. FROLEC, VÁCLAV SZERK.: Masopustní tradice. Brno 1979. Uő szerk.: Obřadní obchůzky. Uherské Hradiště 1988. 91-160. y Itt jegyezzük meg, hogy leírásainkban, ahol arra külön utalás nem történik, saját kutatási eredmények közreadásáról van szó. Ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki Danter Izabellának bodaki, Gágyor Józsefnek tallósi és Németh Zoltánnak taksonyi adataik rendelkezésünkre bocsátásáért. Marczell Bélának néhány csallóközi adatpontosításáért, útbaigazításáért tartozunk köszönettel. Ugyanígy köszönettel tartozunk beszélgetőpartnereinknek, akiknek értékes segítsége nélkül e munka nem jöhetett volna létre: Bart: Bréda Károlyné Varga Mária (1911), Csókás Lajosné Bertalan Emerencia (1907), Gyurkovics Károly (1900), Gyurkovics Károlyné Bogyó Viktória (1902), Kóta József (1917), Oszlik Istvánné (1921), Tamás Kálmánné Bartal Mária (1919). Helemba: Klinec László (1954), Mácsai Sándor (1954), Peck Gyuláné Bogdányi Erzsébet (1924), Pitnya Lajos (1957), Sallai János (1958), Szajkó Károly (1908). Kéménd: Kelecsényi Pálné Tungli Lujza (1905), Tóth Imre (1915), Tóth Imréné Jancsovics Marcella (1915), Tóth Péter (1902). Köbölkút: Juhász Imre (1906), Juhász Imréné Batta Anna (1921), Liszka Gusztáv (1929). 1

0 KHÍN ANTAL: A farsangi dőrék. Adalék Csallóköz néprajzához. Magyar Figyelő 1935. 91 — 94. 1

1 MARCZELL BÉLA: Csallóközi farsang. Irodalmi Szemle 18. 1975,726-731; Uő: Csallóközi népszokások. Hét 1982. 38. sz. 14-15; Uő: A Csilizköz lakói: Medve. In: Múzeumi Híradó, VII/2. Dunajská Streda 1983. 4-10. 1

2 UJVÁRY Z.: JátMaszk. I. 62-67. 1

3 APÁTHYOVÁ-RUSŇÁKOVÁ, ZORA: Obrad či hra? Fašiangy na okolí Šamorína. In: MASOPUSTNÍ TRADICE

. Brno 1979. 62-78; Uő: Fašiangy v slovenskom povodí Dunaja. Minulosť a súčasnosť. In: FOLKLÓRÉS TRADÍCIÓ IV. Bp. 1987. 163-176.