Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Liszka József: Farsangvégi maszkos alakoskodó felvonulások a Kisalföld északi részén

108 LISZKA JÓZSEF ismerjük. Khín viszonylag korai híradása, amelyben a farsangvégi alakoskodó felvonulás menetéről és az egyes alakokról is pontos képet rajzol, becses adalék a szokás vidékünkön élő változatainak ismeretéhez

1

0. Marczell Béla, a Csallóköz néprajzának alapos ismerője, a negyven évvel későbbi állapotokat rögzítette aprólékos leírásában. Khín Antal említett dolgozatára nem hivatkozik ugyan, de annak nyilvánvaló ismeretében a változásokra is rámutat

1

1. E szokásról Ujváry Zoltán is közöl rövid leírást és fényképfelvételeket nagy összefoglaló igényű munkájában

1

2. Zora Apáthyová-Rusňáková két dolgozatában elemzi a Tejfalu környéki dőrejárást. Ujabb adatokat tulajdonképpen nem vonultat fel, hanem inkább az egész szokáskör szerkezeti alakulásaira, ill. a tágabb környezet hasonló jellegű cselekményeivel való kölcsönhatásokra, hasonlóságokra keresi a választ

1

3. Ezenkívül több ismeretterjesztő cikk

1

4, valamint az újságok hírrovatanyaga (amelyekre most külön nem hivatkozunk) emlékezik meg szinte évente erről a már idegenforgalmi látványossággá vált eseményről. Az egész fölvonulás, amely az utóbbi években húshagyókedd előtti szombat vagy vasárnap, régebben húshagyókedden zajlott, egy tréfás lakodalmi menetet jelenít meg. A menet élén a mészáros halad a mészároslegénnyel, utánuk a tojásszedő öregasszonyok, majd a pörsülös zsidó. Őket követi a menyasszony, vőlegény és vőfény, néha egy pólyás gyereket is visz utánuk egy öregasszony. A sort néhány hegedűs cigány zárja. Az egész menetet még a bolondok szánja kíséri, amelyet egy fölcifrázott szamár húz. Mellette, ill. mögötte halad a szamaras, egy-egy őr, két-három meszelős leány vagy Luca, majd Szimki, a zsidó, a bolond borbély, medvetáncoltató, majom, kecske, fordított ember (ha az azévi farsang lakodalom nélkül telt el), két csökhúzó leány, akiket az ördög kísér, és végül a szalmakunyhó. Az összes figurát legények jelenítik meg maszkos öltözékben. Csupán a muzsikus cigányok viselnek rendes, ünneplőruhát maszk nélkül. A fölvonulók házról házra haladnak, ahol étellel, itallal kínálják meg őket, ők meg némán táncolnak, bolondoznak. Az utcán is mókájukkal szórakoztatják a bámészkodókat. A fölvonulás végén a szalmakunyhót elégetik (az őt mozgató legény már korábban, titokban kibújt belőle), majd az adományokból (tojás, szalonna, kolbász stb.) este mulatságot rendeznek. A dőrejárás a két leírás közötti időszakban lényegében nem változott, csupán néhány szereplő tűnt el (bolondok szánja, szamaras, majom, fordított ember, kunyhó stb.), újabbakkal megszaporodott (batyusok, drótos), ill. a ruházatban, maszkokban észlelhetőek bizonyos változások (az őrök azelőtt borjúbőr kalapot viseltek két nagy lúdszárnnyal, valamint szövetkabátot, nadrágot, széles övvel. A hetvenes évekre már a tűzoltókéhoz hasonló egyenruhát hordtak, kalapjuk mellé tűzött lúdtollakkal). Ez a viszonylagos változatlanság elsősorban annak köszönhető, hogy a jelenlegi felvonulások a régebbieknek, elsősorban Khín Antal leírására támaszkodó tudatos felújításai, tehát természetes elkopásról csak a legcsekélyebb mértékben beszélhetünk. A dőrejárás szokása más felső-csallóközi falvakban (pl. Bacsfa, Vajka, Doborgaz, Csölösztő, Gútor, Gomba, Olgya, Felbár) is ismert, és a mai napig gyakorolt, nem kis mértékben a viszonylag nagy vonzóerővel rendelkező tejfalui eseménysorozat hatására. A környékről még Csákányról van viszonylag bőséges híradásunk e szokás lefolyásáról Ujváry Zoltán közlésének köszönhetően. Leírásából megtudjuk, hogy a farsangi dőrék csoportja itt is 15 — 20 maskurába öltözött legényből állt (nőket, vándorembereket, cigányt, katonát jelenítettek meg). Néma játékukkal szórakoztatták a közönséget, miközben a háziaktól szalonnát, kolbászt kaptak, ill. loptak (csenteltek). A házfalakat kormos lével kenték be. Az összegyűjtött adományokból este mulatságot csaptak

1

5. A szintén felső-csallóközi Szentmihályfán húshagyókedden maskarába öltözött legények járták végig a házakat, ahol siskával (farsangi fánkkal), kolbásszal, szalonnával, tojással kínálták őket

1

6. Hasonló szokás ismert Padányból is. Farsang utóján, húshagyókedden Bodakon is tojást szedtek a maskurák. Az egyiknél meszelő volt, azzal bekopogott a kapun, a másiknál kosár, abba szedte a tojást. Hanem