Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Lanstyák István: A Szenc környéki nyelvjárás független labiális ö-zésének néhány kérdése

160 LANSTYÁK ISTVÁN: A SZENC KÖRNYÉKI NYELVJÁRÁS (északon-északkeleten péntű v. péntő a két leggyakoribb alakváltozat); az igényös visszaszorulóban van (helyette az egyenös alak hódít); az éngöm alakot majdnem teljesen kiszorította az éngöm; a téj és a kövécs kihalóban van, az utóbbi Illésházán a Kövécs dűlőnévben él tovább. Az álávátor (illabiális a-val) csak igen ritkán hallható alakváltozata az elevátor szónak; létrejöttét alighanem a nyelvjárásunkra igen jellemző á előtti illabiális ű-zás, ill. á'-zés által teremtett alakváltozatok téves analógiájának köszönheti. Ezenkívül a cimönt\. elment elment alakváltozatok mellett kny. e. nyj. i megfelelést nem mutató cemönt v. cement v. cömönt is él, s a pecsinye szónak is van pecsönye változata (vannak falvak, ahonnan csak üyen adatunk van). — Nyelvjárásunk alaktani rendszerét ez a négy megfelelés alig érinti; közülük csak az egyikre (kny. e: nyj. í) van néhány példánk, ám ezekben is az adott toldalékok, ill. előhangzók csak egy-egy tőhöz kapcsolódnak, arról nem is beszélve, hogy az ütit csak változatként él az őtet, ill. (főként a délnyugati végeken) ütet mellett, és az eriszt, eriszködik, hetis mellé is behatoltak már az es változatok. — Mindezek alapján a továbbiakban ezektől a szórványos megfelelésektől bízvást eltekinthetünk. Igazi rendszertani súlyuk a kny. e: nyj. e, kny. e: nyj. ö, kny. e: nyj. e megfeleléseknek van. Mielőtt azonban ezekkel jelentőségüknek megfelelő részletességgel foglalkoznánk, egészítsük ki táblázatunkat néhány hangkapcsolati kötöttségű megfeleléssel! kny,-i hangkapcsolat nyj,-i megfelelője példák tőmorfémákban példák kny,-i hangkapcsolat nyj,-i megfelelője első szótag nem első szótag morfémákban el, ej (ely) Ű V. ül mi lütte 'mi lelte?' pöhü, tengü, girindü stb. de: tengüle stb. (te) viszű, csépütem, énekünek stb. de: csépül stb. el, ej (ely) ö v. öl fő (hsz.), föV. föl- (ik.), kotelen 'keletlen', (ki vót) hüvők 0 el ě v. el nyěv, bésö stb. röggé, ömet'

4 de: röggeli, ömelöm stb. teletem; evvě stb. el é béső 0 0 ej é téfű 0 0 Az utolsó megfelelésre (kny. ej: nyj. é) csak a megadott egyetlen példa van anyagomban, az is elavultnak tekinthető a tejföl alak mellett, tehát ez a megfelelés is figyelmen kívül hagyható. Ugyancsak eltekinthetünk a kny. el: nyj. é megfeleléstől, amely e nyelvjárásra egyáltalán nem jellemző. A kny. el: nyj. é v. el megfelelés egybevonható az általános kny. e: nyj. e megfeleléssel. A polifonémikus é hangot tartalmazó adatokat nem érdemes elszakítani az e-s adatoktól, már csak azért sem, mert nekik maguknak is jelentkeznek (különösen a nem teljesen természetes beszédhelyzetekben, ill. a köznyelviesebb beszédre törekvő adatközlőknél) hangkapcsolatos változataik (ömet v. ömelt, émögy v. elmögy stb.); ezenkívül pedig korrelációs viszonyban állnak 1

4 Az északi részeken emět, emelőm stb.