Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Liszka József: Az emberi erővel végzett teherhodrás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében

KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 133 forrásértékű, ha néhány feltevését (elsősorban az eredetkérdéseket illetően) azóta már meghaladta a tudomány. Néprajztudományaink teherszállítással foglalkozó szakemberei (elsősorban Gunda Béla, Gráfik Imre, K. Kovács László, Markus Michal, Paládi-Kovács Attila, Paríková Magdaléna, Podolák Ján stb.) a fentebb idézett két munkából származó ismereteinket azóta számos pontban kiegészítették, elmélyítették. Tudásunk lényegesen kibővült a teherhordó eszközök, ill. teherszállítási módok kialakulását, történeti gyökereit, térbeli elhelyezkedését illetően is

1

0. Gunda Béla már 1939-ben felhívta a figyelmet a magyar teherhordó eszközök és módok kartografikus feldolgozásának a fontosságára

1

1, majd 1955-ben a szlovák néprajzi atlasz előkészítő munkálatait is sürgette, éppen a szóban forgó témakör tárgyalása kapcsán

1

2. Azóta mindkét nemzet néprajzi atlaszának az adatgyűjtő és előkészítő-feldolgozó munkálatai is elkészültek (sőt dolgozatunk írásával egy időben a Magyar Néprajzi Atlasz első kötetei már a nyomdát is elhagyták), ami lehetővé tette - még a küszöbönálló megjelenés előtt — a témánkra vonatkozó tanulságok előzetes leszűrését. Ezt a munkát, néhány kiemelt jelenségre összpontosítva, magyar részről Paládi-Kovács Attila

1

3, szlovák részről pedig Paríková Magdaléna végezte el

1

4. Összefoglaló dolgozataikból így nemcsak az emberi erővel végzett teherszállítás legfontosabb eszközeinek és módjainak hozzávetőleges körzetét ismerhetjük meg, hanem kirajzolódtak az elvégzendő feladatok, láthatóbbakká váltak az eddig felületesebben, mostohábban kezelt jelenségek, tájegységek is. Változatlanul számos kérdés vár hát még tisztázásra. Paládi-Kovács Attila szóban forgó tanulmányában, K. Kovács László nyomdokain haladva

1

5, a tárgykör vizsgálatának két lehetőségét jelölte meg, mégpedig az egyes szállítóeszközök monografikus feldolgozásában, ill. az olyan lokális, regionális vizsgálatok lebonyolításában, amelyek „a magyar parasztság teherszállító tevékenységét, eszközeit teljességében", az anyagi kultúra egészébe ágyazottan követik nyomon

1

6. Kétségtelenül megvannak mindkét módszernek a maga előnyei és korlátai is. Az előbbi módszerrel egy-egy jelenség történeti gyökerei, területi elterjedése tárható fel könnyebben

1

7. A másik előnye viszont, hogy míg a szakosodott teherhordás-vizsgálatokkal a jelenségeket a kutatók a maguk természetes közegükből kiszakítva vizsgálják, addig a kisebb területi egységeken belül több lehetőség van a tárgyaknak a maguk szerves kölcsönhatásában, funkcionális rétegzettségében való bemutatására

1

8. Páris-völgyi kutatásainkkal e két módszer előnyeit igyekeztünk érvényesíteni, egymással 1

0 Vö. GRÁFIK IMRE: A szállítás és közlekedés kutatása. In: Dissertationes ethnographicae II. Bp. 1976—78. 123-151. 1

1 VÖ, PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethn. 84. 1973. 511. 1

2 GUNDA BÉLA: Ľudový transport v Žakarovciach. SI. Nár. 3. 1955. 206. 1

3 PALÁDI-KOVÁCS A.: ParasztiTEszk. 1

4 PARÍKOVÁ MAGDALÉNA: Transport ľudskou silou. SI. Nár. 27. 1979. 449—473. 1

5 K. KOVÁCS LÁSZLÓ: A magyar népi közlekedés kutatása. Közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás. Különnyomat a Magyar Népkutatás Kézikönyvéből. Bp. 1948. 19. 1

6 PALA DI-KOVÁCS .: ParasztiTEszk. 511-513. 1

7 Pl. PALÁDI-KOVÁCS ATITLA: Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedésének tanulságai. In: Egri Múzeum Evkönyve 16. 1976. 177 — 204. Uő: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethn. 92. 1981. 307-333. 1

8 Pl. GUNDA B.: Transp Žakarovciach, GRÁFIK IMRE: Szállítás és közlekedés Szentendre-szigeten. Népr. K. 15. évf. 1—4. sz. Bp. 1971. LUKÁCS LÁSZLÓ: Az emberi erővel végzett teherhordás módjai és eszközei Mátraderecskén. In: BAKÓ FERENC szerk: Mátraderecske. Néprajzi tanulmányok. Eger 1978. 53 — 60.