Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Vadkerty Katalin: Mezőgazdasági termelés az Andrássyak krasznahorkai uradalmában az 1848-1867-es években

92 VADKERTY KATALIN: AZ ANDRÁSSYAK KRASZNAHORKAI URADALMA A várhosszúréti magtár tervrajza a XIX. század első feléből A mezőgazdasági munkák gépesítése az 1850-es években felgyorsult. Az 1850-es évek elején még kézzel vetettek, s az évtized közepén több vetőgépet szerezhettek be, mert az egyik jelentés szerint 1861-ben „a vetés jelentős részét" már géppel végezték el. A jelentésből nem sikerült megállapítani a folyamat ütemét, s azt sem tudtuk meg, hogy hány vetőgéppel dolgoztak, de a vetésterület nagyságát figyelembe véve az említett „jelentős rész" legalább két-három gép munkáját igényelte. A vetőgépek sorbavetők voltak, amire az egyik utalásból következtetünk. A jelentés szerint az aratók: „könnyebben aratták a sorokba vetett gabonát". Az uradalom tehát a korszerűbb, magtakarékos vetőgépekkel dolgozott.

1

0 A betakarítási munkálatokra a kézzel végzett munka volt jellemző. Az 1850-es évek kezdetén az egyes táblák betakarításánál még megemlítik, hogy „sarlóval történt az aratás", de a gabona zömét már kaszálták. A cséplés gépesítésének kezdetét sem sikerült megállapítani. Azt viszont tudjuk, hogy 1857-ben a krasznahorkai határban termett gabonát „nem egyszerű, hanem fával fűtött gőzcséplő1

0 ŠOAL AKh 83/3 1861.