Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya
ALKOTMÁNYLEVÉL 63 mellett, vagy ellene akarnak-e felszólalni. A továbbiakban (37—44. §) úgy rendelkezik, hogy ha hatnál több képviselő jelentkezik felszólalásra, akkor sorshúzás útján állapítják meg a sorrendet. A beszéd idejét a plénum szótöbbséggel szabja meg. Ugyanazzal a napirendi ponttal kapcsolatban egyetlen képviselő sem szólalhat fel kettőnél többször. A kormány tagjai és azok meghatalmazottjai bármikor szót kérhetnek, és azt azonnal meg is kell adni. A beszédeket egyébként csak a szónoki emelvényről lehetett megtartani. Az ügyrend 62. §-a kétszeri olvasatot feltételez, amikor az első mondatában kijelenti, hogy „Když návrh byl schválen v jednotlivých částech, koná se druhé čtení", viszont nem foglal állást az általános és a részletes vita kérdésében. A Nemzetgyűlés elnöke (alelnökei) azonban azt a gyakorlatot vezette be, hogy nagyobb terjedelmű törvényjavaslatok esetében a vitát két részre osztotta, általánosra és részletesre. A vita után következett a szavazás. Ezzel kapcsolatban az 54—62. § tartalmaz aprólékos útmutatást. Itt megemlítem még, hogy a 62. § szerint a javaslatnak részleteiben való elfogadása után került sor a második olvasásra. Ennél azonban már nem volt mód vitára, s módosító indítványokat sem lehetett előterjeszteni. Csupán a határozat helyesbítésére, sajtó- és szóhibák kijavítására nyílt lehetőség. Az ideiglenes alkotmány 19. §-a szerint a törvényeket az elfogadásuktól számított 8 napon belül kellett kihirdetni, természetesen azok kivételével, amelyeket a köztársasági elnök az ideiglenes alkotmány 11. §-ára való hivatkozással visszaküldött a Nemzetgyűlésnek azzal, hogy azokat újból megtárgyalja. A törvényeket egyébként ugyanezen szakasz rendelkezése szerint a köztársasági elnöknek, a kormány elnökének, valamint a kormány azon tagjainak (minisztereknek) kellett aláírniuk, akiket a végrehajtásukkal megbíztak. A rendeletek aláírása a kormány elnökének és legalább kilenc miniszternek a kötelessége volt. 2 8 A „forradalmi" Nemzetgyűlés összesen 393 törvényt fogadott el, köztük a végleges alkotmányt, az alkotmánylevelet. Az alkotmánylevél és a vele összefüggő törvények tették fel a koronát a „forradalmi" Nemzetgyűlés másfél éven át végzett tevékenységére. A köztársasági elnök A köztársasági elnök jogállását az ideiglenes alkotmány 7. §-a határozza meg, mégpedig oly formában, hogy ,,az állam feje a köztársasági elnök", akit a Nemzetgyűlés választ. A megválasztásához ugyanezen szakasz szerint a képviselők kétharmadának jelenlétére és a jelenlevő képviselők kétharmados többségére volt szükség. Az 1918. évi 37. számú törvény további novellájának, az 1919. évi 271. számú törvénynek 6. §-a szerint e téren lényeges változás állt be. E szakasz 2. bekezdése szerint ugyanis az elnök megválasztásához és a nemzetközi szerződések jóváhagyásához 2 8 A törvények kihirdetését az ideiglenes alkotmány 19. §-a szabályozza, majd 1919. március 19-i hatállyal az 1919. évi 139. számú törvény. E jogszabály hatályon kívül helyezte az eredeti publikációs normát, az 1/1918 Sb. számú törvényt. Az ideiglenes alkotmány 7. §-nak 2. bekezdése így hangzik az erdeti cseh szöveg szerint: „Hlavou státu je president republiky, kterého volí Nírodní shromáždění za přítomnosti dvou třetin poslanců dvoutřetinovou většinou přítomných." Ez a rendelkezés rövidebbé vált az 1919. évi 271. számú törvény 7. §-nak 2. bekezdése szerint: „Hlavou státu je president republiky, kterého volí Národní shromáždění (§ 6)."
