Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Lanstyák István: A Szenc környéki nyelvjárás független labiális ö-zésének néhány kérdése
170 RESUMÉ 2. Azokban a morfémákban, amelyeknek e-ző változata is van a nyelvjárásban, az ö fonéma megvalósulása a teljesen labiális, középső nyelvállású ö és a teljesen illabiális, alsó nyelvállású e között mozog. A két szélső pont közötti változat milyenségét itt is befolyásolják ugyan a különböző nyelvszociológiai tényezők, de sok esetben meghatározó szerepet játszik a két alakváltozatnak, az e-zőnek, ill. az ö-zőnek egymáshoz való viszonya, gyakoriságuk, társadalmi érvényük és értékük. Végül pedig nem hallgathatom el az előbbi fejtegetésekkel kapcsolatos aggályaimat sem: bár vizsgálódásaim viszonylag nagy mennyiségű adaton alapulnak, mégsem tekinthetem a kérdéskört megnyugtatóan lezártnak. Ennek fő oka az, hogy a kifejezetten e célból gyűjtött anyag — természetesen — kérdőív kérdéseire adott válaszokból áll, ezek pedig — elsősorban a beszédhelyzet természetellenességéből következően — nem mindig megbízhatók. Általában azt mondhatjuk: jelensége válogatja, melyikre lehet megbízható kérdőíves válaszokat kapni. Sajnos ez a jelenség kevéssé alkalmas a kérdőíves vizsgálatra, mivel a beszélők tudatában a róla alkotott kép (a jelenlegi norma) elég nagy mértékben különbözik attól, amit a beszélőszervek ténylegesen produkálnak. És azt a lehetőséget sem lehet kizárni teljesen, hogy a jelenség korántsem grammatikalizálódott annyira, amennyire ezt az előbbi fejtegetések alapján gondolni lehetne, hanem esetleg inkább csak arról van szó, hogy az e-ző változatok meglétének tudata illabiálisabb és nyíltabb kiejtésre serkenti a beszélőket, akik tudat alatt meg akarják szüntetni az e v. ö kettősséget. Fonetické skúmanie nárečí ö-vého typu v okolí Senca Resumé Autor zo zložitej problematiky používania hlásky ö nárečí ö-ového typu vybral dva väčšie okruhy otázok: prvým je súvislosť skúmaného javu s inými javmi v danom nárečovom systéme, druhým je otázka realizácie fonémy öv morfémach, v ktorých nárečovému ö zodpovedá e v spisovnom jazyku. Skúmaný jav chápe ako väčšie zaťaženie nárečovej fonémy ö voči spisovnej fonéme e. Najprv skúma, ktoré ďalšie fonémy znižujú zaťaženosť spisovnej hlásky e v danom nárečí, potom z týchto vylúčil tie, ktoré sú irelevantné z hľadiska systému. Konštatuje, že spisovné e má popri ö ešte dva dôležité nárečové ekvivalenty: tzv. „zatvorené e" a „otvorené e". V ďalšej časti práce skúma vzťah týchto dvoch foném ku skúmanému javu, ako aj ich vzájomný vzťah, a pokúša sa odhaliť fonologické zákonitosti, ako aj ich fonetické sprievodné javy, ktoré sa v týchto reláciách prejavujú. V ďalšej časti práce autor, skúmajúc realizáciu fonémy ö v morfémach ö-ového typu, konštatuje, že alafóny sa nepohybujú len na rovine strednej polohy jazyka od úplne labiálneho ö po úplne ilabiálne é , ako sa na to v odbornej literatúre poukazuje, ale okrem toho možno vymedziť ešte aj pohyb iným smerom: od úplne labiálneho, stredne otvoreného ö po úplne ilabiálne, ale úplne otvorené e. Tieto dva smery realizácie autor spája s určitými druhmi morfém: v tých morfémach, ktoré majú v nárečí iba tvar s ô, realizácia fonémy ö zostáva na rovine strednej polohy jazyka. Avšak v tých morfémach, ktoré majú v nárečí aj variant s e prejavuje sa realizácia druhého typu. V súvislosti s realizáciou prvého typu autor skúma, či tvary s takouto realizáciou mohli vzniknúť iba ako rozkladové produkty pod vplyvom spisovného jazyka, ako sa to predpokladá v novšej odbornej literatúre. Upozorňuje na to, že tento jav môže mať aj iné príčiny, aj keď v dnešnej podobe ho možno skutočne hodnotiť tak, že Uabiálnejšie varianty odzrkadľujú vplyv fonologického systému spisovného jazyka, ale takisto i susedných nárečí e-ového typu. Autor sa tiež pokúša o fonologické hodnotenie skúmaných javov. Oddeľuje od seba tieto dva typy realizácie; všetky varianty so strednou polohou jazyka považuje za alofóny fonémy ö (aj úplne ilabiálne, zatvorené e), pri otvorenejších variantoch ale počíta aj s možnosťou, že v prípade určitých morfém je mierne labiálny, otvorenejší variant fonetickým alofónom fonémy e.
