Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Liszka József: Az emberi erővel végzett teherhodrás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében
132 LISZKA JÓZSEF: AZ EMBERI ERŐVEL VÉGZETT TEHERHORDÁS folyók völgye között bizonyos értelemben vett néprajzi-kulturális határt vélt megállapítani 6. Azóta a kutatások ezzel a problémával konkrétan nem foglalkoztak, ám egyre gyarapodó néprajzi ismereteink alátámasztani látszanak feltevését. Egy kiválasztott témakör vizsgálatának eredményei önmagukban természetesen nem oldhatják meg a táji-történeti tagolódás efféle problémáit (még akkor sem, ha olyan — kartográfiai szempontból jól hasznosítható — jelenségcsoportról van szó, mint a népi teherhordás), de hisszük, hogy adatainkkal nagyban hozzájárulhatunk e kérdések fokozatos tisztázásához is. Munkánk első felében a téma kutatásának eddigi állását, a fő irányzatokat, eredményeket tekintjük át, majd az egyes eljárások és a hozzájuk kapcsolódó eszközkészlet aprólékos, a gazdasági élet egészében betöltött szerepét figyelembe vevő, az állandó kölcsönhatásokat is szemmel tartó bemutatása után az egész anyag értékelését, a tanulságok leszűrését kíséreljük meg. I A magyar népi teherhordás eszközeiről és módjairól származó ismereteink első, Györffy István által, A magyarság néprajza 2. kötetében történő összefoglalása 7 előtt néprajzkutatóink nem foglalkoztak e témakör kiemelt vizsgálatával, ám - bizonyos szempontból, a tárgycentrikus, elszigetelt mélyfúrásoknál szerencsésebb módon — a népélet más jelenségeinek a bemutatása során, természetes közegükbe ágyazottan, a szállítás, közlekedés tárgyairól is megemlékeztek 8. A témakör első, szlovák összefoglalására két évtizeddel később, Rudolf Bednárik révén került sor, hasonló előzmények után 9. Mindkét összegzés sajátja, hogy az addigi (kevés) ismeretek számbavétele elsősorban a figyelemfölkeltést célozta. Györffy rendszerezettebb és rövidebb áttekintésében, amely köztudomásúlag nemcsak a szűkebb szakmának, hanem a műveltebb nagyközönségnek is szólt, az addigi ismeretek felsorakoztatására vállalkozik. Az egyes eszközök, jelenségek eredetét, szélesebb körű kapcsolatait még nem kutatja, feltevések kidolgozására nem vállalkozik. A több forrásanyaggal dolgozó Bednárik viszont éppen azáltal kísérli meg a témakör kutatására felhívni a figyelmet, hogy néhány kiemelt jelenség (pl. a fejen hordás, batyuzó lepedő, tarisznyafélék használata stb.) széles művelődéstörténeti hátterének megrajzolásával, bizonyos archaikus jelenségek kiemelésével „vonzóvá" igyekszik tenni a témát. Rengeteg konkrét, értékes adatot tartalmazó munkája akkor is 6 PODOLÁK, JÁN: Etnografické oblasti na území Slovenska ako podklad k monografiám o ľudovom staviteľstve. SI. Nár. 5. 1957. 529-534. 7 GYÖRFFY ISTVÁN: Teherhordás, közlekedés. In: A MAGYARSÁG NÉPRAJZA II. Budapest 1941. 2 203—225. 8 Ha Bátky Zsigmond irodalmi munkásságát vesszük szemügyre például, akkor abban témánk kiemelt tárgyalásának semmi nyomát nem leljük (Vö. GUNDA BÉLA — KROMPACHER B. - SZENDREY Á: Bátky Zsigmond irodalmi munkássága. NÉ. 40. 1939. 363 — 374.) Egyes összefoglaló munkáiban viszont a teherhordó eszközök és módok bőséges bemutatását találjuk. Az Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez című kötetében (Bp. 1906) sem szentelt külön figyelmet e tárgykörnek, ám a megfelelő helyeken mégis megtaláljuk az edényhordó hálótól a hátikosárig, a bazárkától a vízhordó vállrúdig az emberi erővel végzett teherszállítás csaknem minden fontosabb eszközét. A magyarság néprajza Bátky által írott fejezeteiben, főleg a táplálkozásról szólóban, szintén bőséges példatárát találjuk témánknak. 9 BEDNÁRIK, RUDOLF: Systém ľudového transportu. Časopis Muzeálnej slovenskej spoločnosti 41. 1950. 4—16. Most csak egy, a vizsgált területünket közvetlenül is érintő előzményre, Gunda Béla dolgozatára utalunk, amelyben a szerző az Ipoly és a Garam menti magyarság szlovák népi kapcsolatainak bemutatása során részletesen szól a vidékre jellemző hátikosár elterjedéséről is (Szlovák népi kapcsolatok a Garam és Ipoly menti magyarsággal. In: Földrajzi Zsebkönyv. Bp. 1940. 170-174.).
