Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Vadkerty Katalin: Mezőgazdasági termelés az Andrássyak krasznahorkai uradalmában az 1848-1867-es években

110 VADKERTY KATALIN: AZ ANDRÁSSYAK KRASZNAHORKAI URADALMA vezetésének is. Aránylag rövid idő alatt rendezték a házas zsellérek ingatlanjának tulajdonjogát. A jószágkormányzóság 1850-es rendelete értelmében a zsellérek ellenszolgáltatás nélkül lettek a házaik és a hozzátartozó kert 150 négyszögölének tulajdonosai. A kertek fennmaradó részét viszont meg kellett váltaniok. A megváltás formája 1850-ben még nem volt eldöntve, mert egyenlő mértékben merült fel a pénzzel, illetve a munkával való megváltás lehetősége, de szó volt a kettő összekapcsolásáról is. A későbbi feljegyzésekből arra következtetünk, hogy valószínűleg az utóbbi változatot alkalmazták. A jószágkormányzóság által 1848 őszén elrendelt zsellérösszeírás egyik célja az volt, hogy megtudják, hány elhagyott zsellérporta van az uradalom területén. Ezeket az uradalom saját tulajdonának tekintette, elrendelte a „kertek kitisztítását", ami a növényzet — a gyümölcsfák és a bokrok — felégetését jelentette. Az így „rendbehozott házakat" elárverezték. Ilyen árverésre került sor 1851-ben a dernői birtokhoz tartozó Pacsán, Uhornán és Kovácsiban, ahol több porta talált új gazdára. A házak vételárát s az esetleges feltételeket nem ismerjük.

4

4 Az uradalom és a zsellérek közötti munkaszerződéseket 1851-ben kötötték meg. Szerződést nem találtunk, de a későbbi utalásokból arra következtetünk, hogy a munkaadó a szerződés egyes pontjaival engedelmességre kényszerítette munkásait. 1854-ben a tiszttartó „a földesúr jóvoltából" adott „ingyenes tűzifahasználatra" utal, ami - szerinte - csak addig marad érvényben, „ameddig a földesúr akarja". Világosabban, ameddig a zsellérek ellenvetés nélkül végzik a munkát, ez a jutalmuk. Ha felszólalnak valami ellen, vagy az uradalmi feletteseik szerint nem jól dolgoznak, akkor ebből büntetés lehet. Megvonják tőlük.

4

5 (A „hűségük, ügyességük és szolgálatuk által magukat kitüntető" cselédeket, legalábbis néhányukat, évente megjutalmazták. A javaslatot rendszerint a tiszttartó terjesztette be, de a jószágigazgatóság hagyta jóvá.)

4

6 A vizsgált uradalom gazdálkodásának minden mozzanata, a termelési tervek kidolgozása, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a melléküzemek tevékenysége, a jó szerszámozottság, a tisztviselőktől, a cselédektől és a napszámosoktól megkövetelt minőségi munka, s nem utolsósorban a termékek eredményes értékesítése, valamint a jövedelem jelentős részének visszatérítése a termelésbe, a belterjes mezőgazdasági termelés tudatos és átgondolt, de egyben megfontolt fejlesztését bizonyítja az 1848 —1867-es években. 4

4 ŠOAL AKh 68/2 1848; 71/1 1850, 1851. 4

5 ŠOAL AKh 75/5 1854. 4

6 ŠOAL AKh 73/4 1853.