Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Vadkerty Katalin: Mezőgazdasági termelés az Andrássyak krasznahorkai uradalmában az 1848-1867-es években

KAPÁSNÖVÉNYEK, TERMÉSHOZAM 97 A felsőlippai majorban építendő juhakol tervrajza 1837-ből termesztéséről csak egy adatot találtunk. 1850-ben a dernői „régi cseresznyést" felújították. Az elöregedett fák helyett a helyi természeti adottságoknak legjobban megfelelő, s a kereskedelmi forgalomban is keresett nagy szemű gyümölcsöt termő fákat telepítettek. Más kereskedelmi céllal termesztett gyümölcsről nincs tudomásunk, de nehéz elhinni, hogy ezen a lankás gömöri tájon, ahol pl. a Rozsnyót Krasznahorkával összekötő út mentén Sziklai Miklósnak olyan kétezer fás gyümölcsöse volt, ahol 109 féle nemesített körte és 91 fajta alma termett, az uradalom megelégedett az utakat szegélyező dió-, alma- és szilvafasorokkal. Korabeli tanú szerint sok százéves diófa is volt a környéken, s híres volt az itteni téli alma, magvaváló nagy szemű besztercei szilva és a csetneki őszibarack.

1

8 A gazdálkodás eredményességének egyik legszembetűnőbb mutatója a terméshozamok nagysága. A vizsgált uradalom terméseredményeit nehéz meghatározni, mert a megmaradt dokumentumok leginkább csak a termés mennyiségét közlik, de nem adják meg a learatott terület nagyságát. Az uradalmi számvevőség töredékes anyagából pedig a termékekért elkönyvelt pénzösszeget tudjuk meg, semmi többet. 1849-ben a krasznahorkaváraljai részlegen 16 594 mérő őszi búza, 125 mérő tavaszi búza, 32 032 mérő rozs, 10 782 mérő árpa, 6625 mérő „angol zab", 46 282 mérő „közönséges" zab, 3703 mérő bab, 844 mérő lencse és 719 mérő lednek termett. A jelentés az 185l-es termést jónak mondja, mert az elvetett búza ötszörösét, az árpa közel 1

8 ŠOAL AKh 71/1 1850. HUNFALVY, J.: GömörKishont. 205.