Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝

Előszó

Előszó Kötetünk, amelyet most vesz kézbe a Tisztelt Olvasó, zömében önkéntes néprajzi gyűjtők dolgozatait tartalmazza Kéménd község népi kultúrájának egyes részterületeiről; nem a falu néprajzi monográfiája tehát, csupán egyegy kiemelt etnográfiai-folklorisztikai jelenség bemutatása. A dolgozatok elsősorban az emberélet nagy fordulóihoz kapcsolódó szokások köré csoportosulnak, de találunk itt más, ettől távolabbi témákat taglaló írást is. A kötet tematikai arculatát ugyanis a kutatás tárgya és célkitűzése meghatározta szükségszerűségen túlmenően a kutatógárda tagjainak száma, ill. egyéni érdeklődése, felkészültsége alakította ki véglegesen. Szerkezeti szempontból három egységbe sorolva kaptak helyet benne a dolgozatok. Az első részben. Tanulmányok cím alatt négy értékelő-elemző igényű dolgozatot olvashatnak a település szűkebb és tágabb környezetének fontos néprajzi kérdéseiről. Ezek az írások hivatottak arra, hogy kísérletet tegyenek bizonyos elméleti kérdések megválaszolására. Az ezt követő Közlemények összefoglaló cím különböző néprajzi leírásokat takar Kéménd néprajzáról. E két egység fontos kiegészítői az Adattárban közölt népességtörténeti adatok és népköltészeti szövegek. Itt kapott helyet az a kis gyűjtemény is, amely három idős adatközlő proverbiumkészletéből mutat be válogatást. Mivel a kutatómunka ezen a téren éppen csak elkezdődött, tehát a faluban lejegyezhető proverbiumok, állandó szókapcsolatok (szólások, közmondások, hasonlatok stb.) száma még tetemesen növekedhet, ezért előzetes közlésként, mintegy figyelemfölkeltésül közöljük őket. Ez a viszonylag kisszámú, ám aránylag sok helyi színt fölmutató proverbium is ékesen bizonyíjta, hogy érdemes tájainkon is foglalkozni ezzel a műfajjal. A közlés módjáról csak annyit, hogy az összegyűjtött proverbiumokra legjellemzőbb szavak (általában névszók), mint vezérszavak alfabetikus sorrendjében közöljük őket. Zárójelbe kerültek az esetleges variánsok, és minden esetben feltüntetjük az - adatközlők véleményét nagymértékben figyelembe vevő értelmezést is. Az összeállítónak nem állott szándékában erőszakoltan uniformizálni az egyes dolgozatokat (ezért történhetett meg, hogy még egymásnak ellentmondó vélekedések is helyet kaphattak). Formai szempontból, a kötet egységességét kialakítandó, természetesen egyöntetűségre törekedtünk. Az itt közrebocsátott néprajzi anyag nem a kutatási téma lezárása kíván lenni, hanem ellenkezőleg: az előmunkálatok első eredményeinek közreadásával irányt kíván szabni a további, monografikus igényű vizsgálódásoknak, Mielőtt még átadnám a szót a tanulmányoknak, kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor köszönetet mondok a Csemadok Érsekújvári Járási Bizottsága égisze alatt működő néprajzi szakcsoport valamennyi tagjának többesztendős áldozatos munkájáért. A kötetben írással nem szereplőket is köszönet illeti, név szerint Dávid Mihályt, Dobainé Kiss Ilonát, Fazekas Mónikát, Himmler Györgyöt, Kemény Józsefet, Lakatos Mónikát, Remes 9