Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝
Tanulmányok - Méry Margit: Az Alsó-Garam mente népviselete
tek fehér harisnyával, az ünnep jelentősége szerint. A fehér harisnyát csak 2-3 évig viselhették, azután ünnepekre iis barnát kellett felvenni ők. Téli ünnepi alkalmakkor a larkaskacát és a belinderkendő t viselték. Ilyenkor iá fodros ing elmarad, helyette a lémeces inget viselik. Tavasszal-ősszel a lipityőt vették fel, ugyancsak a lémeces ing fölé. Kisebb ünnepeken nyáron kartonba öltöztek, és az elhordott ünnepi viseletet vették magukra. Táncba bőrcipőt vettek fel. Munkaruhájuk hasonlóan a lányokéhoz egyszerű, dísztelen volt. A munkaalkalomnak megfelelően öltöztek. Kisebb ünnepeken nem viselték az aranyos főkötő t és a pintlit, a piros bécsi kendővel vagy rúzsás kasmírral kötötték hátra a fejüket. Ilyenkor a bársonypapucsot vagy a fűzős cipőt vették fel, télen a fekete csizmát. A házasemberek (férfiak) téli nagyünnepi viselete a zsinóros posztóruha, vászoning, csizma és a kalap volt. Nyáron a vászoning, ráncos gatya, mellény, csizma, kalap. A nős embert a legénytől úgy is meg lehetett különböztetni, hogy a legény nyáron a vászongatyát a csizmaszárba tűrve viselte, míg a nős ember a csizma szár fölött. Ünnepeken a piros bécsi kendőt háromszögre hajtva a nős ember is viselte a ráncos gatyába tűrve. Vasárnap délután és táncba a vászongatyát hordták, télen a fekete posztómellényt és -nadrágot viselték. Nyáron munkába a vászongatyát, inget és a melleskötényt vették magukra. Télen a fekete posztó nadrágot kifordítva viselték, de előfordult, hogy télen is a vászongatyát hordták, ilyenkor többet vettek magukra. A férfiak haját rövidre nyírták, kalapot, báránybőr sapkát viseltek. Nyáron mezítláb jártak, még vasárnap délután is, esetleg papucsot hordtak. Korosabb menyecskék, idős férfiak Az idősebb menyecskék öltözete inkább csak színekben különbözött a fiatalabbakétól. A világos piros színeket a sötétebb barna színek váltották fel. Ebben a korban már elmaradt a pintli és a konty viselése. Gyakori volt, hogyha a menyecskének közeli hozzátartozója halt meg, már le sem vette a sötét színű gyászruhát. Télen hétköznapokon a vedrátkát viselték. A kaci nyáron is az ünnepi viselet tartozéka maradt. Gyakori a posztó- és lángos színű festő anyag nemcsak szoknyának, de kacmak és lipityőnek megvarrva is. Gyászban a lángos színű ruhákat viselték. A böjti időszakban a korosabb menyecskék mindig feketébe öltöztek. Az idősebb férfiak viselete sem különbözött a fiatalabb férfiakétól. Mind gyakrabban és hosszabb időre öltöztek a posztóruhákba vászongatya helyett. Általában az idősebb asszonyok és férfiak viselték a divatjamúlt öltözetdarabokat: az asszonyok a moldonyt, posztószoknyákat, a kékfestő anyagokat, férfiak a juhászos inget, vászongatyát. Az idősebbeket ünnepi ruhájukban temetik, 15-20 évvel ezelőtt a halottat fehérben temették el. Összefoglalás Az Alsó-Garam mente hagyományos viseletének alakulásáról és jellemzőiről összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy a századfordulón kivirágzott népviselet a harmincas évek végéig többször változott. A változás minden esetben a női derék meghosszabbodását, és a szoknyák rövidülését eredményezte.
