Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝
Tanulmányok - Liszka József: A kurtaszoknyás hatfalu mint néprajzi csoport és helye népi kultúránk rendszerében
e falvaik népi kultúráján, ha az arányt szemléljük, úgy tűnik, inkább az előbbi javára. Ezek részletesebb feldolgozása még a kutatás jövőbeni feladatai közé tartozik, ezért most csak néhányukra utalunk. A palócos jegyeket is magukon viselő jelenségek közé tartoznak az egyes szokáselemek (pl. a poceta - keresztelői lakoma; a lakodalmat záró hajinaltűzugrás; a menyasszonykalács, a temetkezési szokások egyes elemei, a karácsonyi ünnepkör ételféleségei 7 1 stb.), a népi teherhordás eszközei és módozatai 7 2, a kenyérsütésnél használatos magkovász, valamint a nyugati palóc nyelvjárástípust visszatükröző tájnyelvi sajátosságok (ez utóbbival kapcsolatban azonban szintén hangsúlyozni kell, hogy ez a dialektus szintén átmeneti jellegű, amely számos dunántúli és palócos vonást is tükröz - igaz, az utóbbi az uralkodó benne 7 3). Szabó László a palóc „mi"-tudat helyszíni vizsgálata alapján, a népcsoport nyugati határát éppen falvaink tájékán húzta meg. 7'* A Kisalföld felé mutatnak viszont, Takács András megállapítása szerint, a népi tánc egyes jelenségei. 7 5 A magyar kenderrost megmunkáló rendszerek Szolnoky Lajos által kidolgozott összesített elterjedési térképe alapján területünk a kisalföldi tömbhöz tartozik. Ha azonban ugyanezen szerző további részjelenség-térképeit is megvizsgáljuk, láthatjuk ismét, mennyire határterület az általunk vizsgált vidék. (A fésülés utáni legjobb rostminőség szála megnevezése falvainkat, az Ipoly alsó folyásának településeivel együtt a kisalföldi, dunántúli tömbhöz kapcsolja. A fésülés utáni legrosszabb rostminőség kóc megnevezése viszont a nyugati palóc területhez tartozóként tünteti fel. 7 6) Ezenkívül inkább nyugat felé mutat a nagyböjtben készített biracs vagy kőtis, 7 7 valamint a kisalföldi lakóháztípus elterjedési területe is valahol itt ér véget keleten. 7 8 A szőlőhegyi építmények szerkezeti megoldásai szintén egyértelműen a Kisalföld felé mutatnak. 7 9 Ugyancsak erős rokonságra vall a kisalföldi, főleg a martosi viselettel a hat település női öltözete, bár itt is jelentős palóc vonásokat vehetünk számba. 8 0 Területünk átmeneti zónajellegének bizonyítására, véleményünk szerint ennyi, előlegezett bizonyító adat elégséges lesz. Megjegyzendő, hogy az AlsóGaram mentével is szoros kapcsolatot fenntartó Börzsöny vidéki falvak néprajzi vizsgálata révén a kutatók hasonló megállapításra jutottak. Az általuk vizsgált települések népi kultúrája erős nyugati palóc jegyeket hordoz ugyan, de kisebb-nagyobb mértékben kimutathatóak benne a Kisalföld, ill. a Dunántúl felé mutató jegyek is. 8 1 A következőkben nézzük, melyek azok a jegyek, amelyek a kurtaszoknyás hatíalut egy egységes etnikai csoporttá alakítják! Az etnikai csoportképző jegyek közül - amint arra már részben utaltunk - megvan ugyan itt a földrajzi egység, közös vallás (római katolikus) és a közös nyelv, ill. dialektus, de a környezettel szemben ezek egyike sem elhatároló értékű. 8 2 További negatív eredménnyel szolgál a birtokviszonyok vizsgálata, hiszen Bart és Kéménd az esztergomi érsek, Kőhídgyarmat az esztergomi káptalan, Bény és Kisgyarmat a Pálffyak, Garampáld viszont primáši birtok volt. Amint arra már Novák József Lajos dolgozatának ismertetése során történt utalás, közigazgatásilag sem lehet indokolni e csoport kialakulását, hiszen Kisgyarmat és Garampáld az egykori Hont vármegyéhez, a maradék négy falu pedig Esztergom vármegyéhez tartozott. A bényi búcsújáróhely (kutacska) megléte is inkább nyitottá tette a települést, mintsem egy kisebb falucsoport létrejöttét segítette volna elő. A kálvária stációinak tanúsága szerin az építkezési költségekhez a barti, bényi, csatai. 22