Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝

Tanulmányok - Liszka József: A kurtaszoknyás hatfalu mint néprajzi csoport és helye népi kultúránk rendszerében

portalakító értékéről, tekintsük át röviden a kutatástörténeti-előzményeket! Jelenlegi ismereteink alapján a vizsgálandó hat település egyike, jelesen Bény község néprajzáról az első adatokat Móricz Zsigmond közli Esztergom vármegye népét bemutató írásában a Borovszky-féle „Magyarország vármegyéi és városai" sorozat Esztergom vármegye kötetében.

4

0 A kiadvány, a sorozat többi kötetéhez hasonlóan, annak idején évszámjelzés nélkül jelent meg. Gazda István azóta, a korabeli sajtó recenzióanyaga alapján kimutatta, hogy 1908-ra valószínűsíthető a megjelenés éve.

4

1 Ez azért lényeges, mivel Móricz írása Novák József Lajos Bény község népéletét bemutató néprajzi dolgozata kivonatolásának tűnik, amely viszont öt évvel később, 1913-ban jelent meg a Néprajzi Értesítő hasábjain.

4

2 Annak ellenére, hogy a megjelenési évek alapján inkább Nováikra kéne gyanakodnunk az átvételeket illetően, mégis megkockáztatjuk a feltevést, hogy Móricz esetleg már korábban is ismerhette a Néprajzi Értesítőben megjelent dolgozat kéziratát, és ezt munkája során föl is használta. E feltevés létjogosultságát teljesen kizáró utalások nincsenek a szóban forgó dolgozatban, s a néhányszori, jegyzetekben történő utalás a vármegyetörténeti sorozat egyes történeti adataira, valamint egy 191 l-es adat, utólagos kiegészítés is lehet. Arra most nincs itt szükség, hogy feltételezésünket hosszas szövegfilológiai elemzésekkel bizonyítsuk. Csupán azért tértünk ki rá, mivel indokolni szerettük volna, hogy a továbbiakban - Móricz híradását lényegében figyelmen kívül hagyva (ő egyébként jórészt nem is lokalizálta adatait, és csak Novák írásának ismeretében lőhet őket helyhez kötni) - miért Novák József Lajos leírását tekintjük az első hiteles néprajzi adatközlésnek a vizsgálandó etnikai csoportról. Ezek után nézzük meg közelebbről Novák József Lajos: Adatok Bény község néprajzához című dolgozatát. A szerző a korszak megszokott leíró jellegű anyagközlő módszerével a falu néprajzához közöl elegyes adatokat, ezzel kisebbfajta falumonográfia vázlatát készítve el. Fontos helyet foglalnak el dolgozatában a településnéprajzi és építészeti adatok, valamint egy eléggé részletes lakodalmi szokásleírás. Meglehetősen részletekbe menő a bényi viselet bemutatása is, amelyet az alábbi fejtegetéssel kezd: „Előre kell bocsátanom, hogy a bényi női viselet a környékbeli más öt községben is megvan, többé-kevésbé virágzik még ma is, de minden faluban némi eltéréssel és más-más változtatásokkal. E községek közül kettő, Páld és Kisgyarmat, Hont vármegyében van, a többi hárpm: Bart, Kéménd és Kőhídgyarmat pedig ugyancsak Esztergom vármegyében. E viseletről tehát csupán akkor lehetne igazán valamit meg is állapítanunk, ha a fent említett öt község női viseletét is oly részletesen leírhatnánk, mint ahogy az alábbiakban a bényit megkíséreljük."

4

3 Annak ellenére, hogy a szerző az általa elkezdett munka folytatására biztat dolgozata végén is („hiszem, hogy ha a fent említett másik öt községet is feldolgoznánk, az eredmény értékben nagyot nyerne"),

4

4 komoly néprajzi kutatásokat végző követője a további jó fél évszázad alatt nem akadt. Adatait, rajzait az összefoglaló etnográfiai munkák azóta is sorra idézik, újraközlik ;

4

5 további kezdeményező lépések azonban hosszú ideig nem tétetitek (hogy ő maga miért nem folytatta a látványos eredménnyel kecsegtető Alsó-Garam menti kutatásait, arról nincs tudomásunk). A háború előtt mindössze a falvainkban (elsősorban Bényben és Kéménden) is virágzó Gyöngyösbokréta-mozgalom lecsapódásaként jelent meg egykét, kevés számú, néprajzilag is hasznosítható adatot tartalmazó képes riport a bényi és kéméndi női viseletről.

4

6 A felszabadulás után, főleg az ötvenes évek második felétől a több-kevesebb szakszerűséggel íródott kisebb18