Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝

Közlemények - Gáspárné Batta Jolán- Dániel Csilla- Káplóczky Bea: A gyermek helye és feladatai a kéméndi családban

játszhatták, mert nem kellett vigyázniuk - mint vasárnap - az ünneplő ruhára: labdáztak, pityköueztek, pilinckéztek, dalos körjátékokat játszottak. Vasárnap és ünnepnapokon a délutáni közös imádság, a létányia után mentek az utcára a gyerekek. Ezeken a napokon együtt játszott a falu apraja-nagyja, még a legények és az eladó lányok is bekapcsolódtak a nekik tetsző játékokba. Ilyenkor nemcsak játszottak, hanem közösen összekapaszkodva énekeltek és táncoltak is egyszerű csárdáslépósekkel. Az iskolában, órák közti szünetekben és a tornaórákon is főleg a népi gyermekjátékok kerültek sorra. Csak a balesetveszéllyel járó játékokat tiltották a tanítók. A gyerekek tavasszal és nyáron libákat őriztek a Garam mellett. A jobb módú gyerekek saját libáikat, a szegényebbek a nagygazdákét vagy a gazdagabbakét is. Előfordult, hogy tizenkét csapat libát is őrzött egy gyerek. (Egy csapat liba tizenkót-tizenhat szárnyasból állt.) A libákat reggeltől estig őrizték, és közben mindenfélét játszottak a libapásztorok. A lányok babát vittek magukkal, és ruhát varrtak neki. Ezek a babák rongyból készültek, némelyiknek gipszfeje volt. Lányok játéka volt a pitykövezés is. Kis gödröcskéket ástak a földbe, és ebbe gurítgatták, a pityköveket (agyaggolyócskákat). Feldobálták, elkapkodták, az lett a nyertes, aki a legtöbb golyóval tudott zsonglőrözni. A fiúk fára másztak, fészkeket szedtek ki. Két fa összekötözött ágából hintát készítettek. Gyakran megtréfálták vele a lányokat, akik gyanút- t lanul ráültek a meghasított hintára, majd leestek róla. A fiúk kedvelt játéka volt a Garam partján a csülközés is. ök készítették a parittya

kat (csúzli) és a brúgatyút, valamint a pilincké

t is. A Garam partján csúszkákat kezdtek ki, innen csúsztak a vízbe. Minden gyerek megtanult úszni. A folyó kéméndi feléről gyakran csúfolódtak a túlsó parton játszó Garampáldiakkal: Págyiak íalustú. Búcsúznak a Jézustú. Págyiak íalustú. Tyúkot esznek szarostú. A gyerekek odahaza főleg felnőttutánzó játékokat játszottak. A felnőtteket más közös játékokban is utánozták. Az úrnapi körmenet után megmaradt színekben (zöld ágakból készített sátrak bizonyos egyházi szertartás elvégzéséhez) lagzis játékot játszottak (menyasszonyokra játszottunk). A felnőttek más szertartásainál, szórakozásainál, munkáinál különféle játékokkal, csínytevésekkel, szokásokkal a gyerekek mindig jelen voltak. Ha lakodalom volt a faluban, a szegényebb gyerekek az asztal alá bújtak, és a vendégek ruháját, lábát húzogatva kéregettek. Szívesen megcsinálták a gazdagabb gyerekek is, de ők kikaptak érte otthon. Disznóöléskor rossz ruhákba, álarcokba öltöztek a gyerekek, és kántálni mentek a disznótoros házhoz: Eljöttem én kántálni, nem szabad engem bántani. Én fogtam a fülét-farkát, adjanak egy darab hurkát! Ha nincsen a tálban, van a kiskamrában. Hogy nekem is jusson a kis tarisznyámba. Ó, te szegény öreg, nem röfögsz már többet. Mert a Kovács Jani jóllakott belőled. 110