Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
B. Kovács István: Egyházi intézmények-világi közösségek
családjának székében kaptak helyet. Amennyiben a férjnek nem volt saját széke, az újdonsült asszony eredeti családja székében maradt. Az egyházi tisztségviselők a családjukkal együtt foglaltak helyet. A papnénak és a tanítónénak megengedték, hogy az első székben üljenek. Az ülésrendben megfigyelhető társadalmi hierarchia szinte pontosan megfelel az egyházi tisztségviselés vizsgálatánál kimutatott helyzetnek. Az úrvacsorához való járulásnak úgyszintén megszabott rendje volt. Ilyenkor az ülésrendben annyi változás történt, hogy a fiatal lányok a főbejárat melletti női padsorban, a Nagy, Balajti és Vincze családok székeiben foglaltak helyet. Elsőnek járult az úrvacsorához a kurátor, őt követték a presbiterek, majd a férfiak, legények, asszonyok, és utolsóként a leányok. 84 Ugyancsak kötött volt a kivonulási sorrend is. Az istentisztelet végeztével előbb az asszonyok és a leányok hagyták el a templomot, őket követték a férfiak és a legények, majd az egyházi tisztségviselők az alábbi rend szerint: presbiterek, kurátor, egyházfi. A pap utolsóként távozott. 8 5 Dolgozatunk célja nem volt több, mint hogy — elsőrendűen az anyagfeltárás szintjén — egyház és társadalom rendkívül összetett kapcsolatrendszerének néhány sajátos vetületét bemutassa. Az elmondottakból kitűnik, hogy az egyház a maga irányító és ellenőrző hatalmával a hagyományos falusi társadalom életének szinte minden területén jelen volt. Különösen fontos szerepe volt a gyülekezet erkölcsi életének irányításában. A dolgozatban tárgyalt egyes résztémák (egyházi tisztségviselés, fegyelmezés, templomi ülésrend) jó lehetőséget nyújtanak a belső társadalmi hierarchia, illetve értékrend vizsgálatára. írásunk közreadásával e problémakör kutatásának fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Jegyzetek 1 Az egyház korai történetére: IIa B. 1944, 298. 2 Bodon Á. 1860; Mihályfalusi Forgon I. 1939—41. 3 A fentebb jelzett munkák hivatkozása szerint 1622-ben készült. A feltehetően latin eredetit ezek magyar fordításban idézik. Magam a Mihályfalusi Forgon István munkájában idézett fordítást használtam. 4 Mindezekről részletesen: Lenkey L. 1965. 5 A református egyház zsinatain elfogadott törvények, határozatok gyűjteménye, amely minden részletében szabályozta az adott egyházmegyében (kerületben) az egyház és a gyülekezetek életét. A BGKHk keletkezésének pontos ideje nem ismeretes, valószínűleg a 16. század vége. A gömöri gyülekezetekben más kánonokkal együtt ennek alapján irányították az egyházi életet egészen a budai kánonok megszerkesztéséig (1790—91). Szövegét közli Kiss Á. 1881, 723—33. 6 KissÁ. 1881, 732. 7 Szövegét közli Bodon Á. 1860, 5—7. 8 Illyés E. 1941, 157. Idézi Jávor K. 1971, 29. jegyzet. 9 Forgon Péter munkája nyomán idézi Bodon Á. 1860, 33. 10 Uo. 11 Idézi Bodon Á. 1860, 14—15. 12 Uo. 21. 13 A felsovályi egyház presbiteri jegyzőkönyveiben a jelzett évnél. 14 A lelkipásztort a gyülekezet választotta; egy év leteltével megmaraszthatta vagy elbocsájthatta a lelkipásztort. 15 Bodon Á. 1860, 2—3. 98
