Új mindenes gyűjtemény 6. 1986

Sándor Károly: A lévai céhek történetéből

19 NÁKL, CE. 20 Špiesz, A. — Watzka, J.: i. m. 172. 21 Špiesz, A.: i. m. 76. 22 Kersék János: A lévai gombkötőcéh a XVIII. században. Bars XX. évf.. 1900, 38. sz. 23 Kriek J.: i. m. (Bars 1938. 35. sz.); Behula, Pavol: Cechové pamiatky v Tekovskom múzeu. Zpravodaj Tekovského múzea v Leviciach 1962. 1. sz. 24 Špiesz, A. — Watzka, J.: i. m. 173. 25 Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Bp. 1896, 230. 26 Kersék J.: i. m. (Bars 1900. 39. sz.) 27 Ua. (Bars 1900. 35—39. sz.) 28 Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. Bp. 1913, IL 277. 29 Vö. A céhes élet Erdélyben, i. h. 30 Němcová, Božena: Národopisní a cestopisní obrazy ze Slovenska. Praha 1955, 88. 31 Zsoldos Dezső: Híres lévai céhszokások. Bars L. évf., 1930. 45. sz. 32 NÁKL, CE. 33 Kriek J.: i. m. (Bars 1938. 37. sz.) 34 NÁKL, CE. 35 ÁJLL, LC 26. sz. 36 ÁJLL, LC 39. sz. 37 Az első adat forrása: Acsády L: Magyarország népessége... 230., a többié: Špiesz, A. — Watzka, J.: i. m. 164. 38 NÁKL, CE. 39 Vö. Melicher, Jozef: Slovenské zápisy v knihe levického cechu. Vlastivedný zpravodaj Levického okresu 1967/3. 40 A hiteles másolat a járási levéltárban található meg (ÁJLL, LC 42. sz.). 41 Špiesz, A.: i. m. 280. 42 NÁKL, CE. 43 Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686—1848). Bp. 1967. 44 Kriek J.: i. m. (Bars 1938. 39. sz.) 45 A „tabán" elnevezés a török időkben került hozzánk, eredetileg „büdösét, bűzlot" jelentett, s általában azt a városrészt hívták így, ahol a tímárok műhelyei voltak. 46 Špiesz, A.: i. m. 122., 234. 47 Novotný, J.: Vývoj priemyselnej výroby na Slovensku v prvej polovici 19. storočia. Bratislava 1961, 176—197. 48 ÁJLL, LC 54. sz. 49 A Bars 1881. évfolyamának több cikke utal erre. 50 Bars 1886. 1. sz. 54