Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
Sándor Károly: A lévai céhek történetéből
Valójában azonban önállóságukat csupán 1772. február 18-án érték el, a szabócéhbó'l kiválva. Külön céhszervezetük tehát — lévai viszonylatban is — aránylag kései, de úgy kell rátekinteni, hogy ez az előző céhhagyományok folytatója volt, mert tagjai már régebben is céhszokások szerint éltek, s ráadásul szinte szó szerint átvették a szabók céhszabályzatát. 3 4 A céh megalakulásának idején hét szűrszabó volt Léván, akik — amint azt céhlevelük zárszavában feltüntetik — nagy erőfeszítések árán, saját költségükön hozták létre önálló szervezetüket. Nem tudni, mi volt a szabóktól való elszakadás oka. Valószínűleg a saját kézműipar függetlenné tételére való általános törekvés még akkor is, ha művelőinek száma — mint ebben az esetben is — alacsony volt. A szűrszabók Léván sosem képeztek népes céhszervezetet, mert a városban és környékén a szűr nem tartozott az elterjedt ruhadarabok közé. A szűrszabók céhszervezetének meglévő írásos emlékei alapján figyelemmel követhető az inasok szegődtetése 1859-től 1881-ig. Megtudjuk, hogy a város mesterei 1859-től a céhek 1872-ben történt megszüntetéséig évente két inast vettek fel. Az inasokról szóló feljegyzésekből kitűnik, hogy kizárólag római katolikus fiúkat szegődtettek. Ennek a gyakorlatnak az eredetét a „mesterek könyvében" találtuk meg, amelyben feljegyezték a céhgyűlés 1828. évi határozatát, mely szerint tilos „kálvinista és lutheránus" ifjút inasként felvenni. Hasonló megkülönböztetéssel más lévai céhnél nem találkoztunk. Szokatlan az inaskodás hossza is, amely a másfél és hat év között ingadozott. A nagy (öreg) céhen belül a legényeknek is volt szervezetük, a,, KissCzéh". Erre szabályaik utalnak, melyek sajnos nélkülözik az évszámot, s rajtuk kívül nem maradt fenn más írásos emlék a legények céhtevékenységére vonatkozóan. A legények szervezetének szabályai másutt is ismert általánosságokat tartalmaznak, egyik pontja azonban azt is rögzíti, hogy a legény reggel négytől este kilencig dolgozva köteles elkészíteni öt nagy, illetve hét kis szűrt. 35 A céhbe 1830-tól 1870-ig 27 mestert vettek fel. Az évi átlag tehát csak 1,4, ami igazolja, hogy bár Léván kevés szűrszabó működött, mégis képesek voltak fenntartani céhszervezetüket. 9. Hentesek A lévai hentesek egyetlen emléke egy 1850-ben kiállított felszabadító levél. Rajta jól olvasható a pecsét, amely azért fontos dokumentum, mert a céh régebbi eredetére utal. Körirata: NEMES. LÉVÁI. MÉSZÁROS. CHE. PECSETI. A: 1723. A pecsét közepén ökör és kés látható. 3 6 Az évszám fontos bizonyítéka annak, hogy a céhszervezet már a 18. század elején létezett. Az ismert adatok szerint a mészárosok száma alacsony volt. 1715-ben egy, 1726-ban három, 1736-ban egy és 1763-ban két mészáros volt a városban. 3 7 Nem tudták volna céhszervezetüket fenntartani, ha tagjaik sorába nem vettek volna be vidéki mestereket. Maga az előnyomtatott felszabadító levél figyelmet érdemel Léva történelmi földrajza szempontjából is, mert a rajta látható városkép feltehetően nem sokkal az okirat kiadása előtt készült. A céhszervezetről azt tudjuk meg a levélből, hogy 1850-ben Bernáth Mihály volt a céhmester, Farkas Mihály a helyettese, Váczy János pedig az atyamester. 47
