Új mindenes gyűjtemény 6. 1986

Gyönyör József: Adalékok Csehszlovákia népességének demográfiai fejlődéséhez

Nemzetiség Jgnkások alkalmazottak cseh 31,9 62,1 szlovák 44,2 43,7 ukrán (rutén) 33,2 48,9 orosz 25,7 59,5 lengyel 52,3 34,6 magyar 46,0 29,8 német 47,8 41,6 egyéb 35,5 49,4 ismeretlen 37,4 46,4 SZSZK 44,2 42,6 Az efsz-tagok Szlovákiában a gazdaságilag aktív lakosság 8,4 százalékát képezik. Hányaduk tehát lényegesen nagyobb, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban (6,7%). Fejlődésük az 1970—1980 közti időszakban így alakult: Nemzetiség 1970 % 1980 % cseh 580 0,3 1 149 0,6 szlovák 166 095 75,0 156 728 75,2 ukrán (rutén) 2 247 1,0 2 227 1,1 orosz 147 0,1 82 0,0 lengyel 35 0,0 88 0,0 magyar 51 804 23,4 47 469 22,8 német 61 0,0 46 0,0 egyéb 289 0,1 143 0,1 ismeretlen 199 0,1 444 0,2 SZSZK 221 457 100,0 208 376 100,0 Az adatok arról tanúskodnak, hogy a cseh és a lengyel nemzetiségű lakosság kivételével apadás mutatkozik valamennyi nemzetiségnél. E jelenségnek az okai között találjuk a tagság magas életkorát és a mezőgazdaság szükségszerűen bekövetkezett nagyobb méretű gépesítését, s természetesen az ipartelepítés hiányosságait is. Az egyes nemzetiségek közül legnagyobb arányban veszi ki részét a szövetkezeti munkából a magyar nemzetiségű lakosság. Lényegében soraik közül túlságosan nagy számban kerülnek ki a mezőgazdasági munkások is, akiknek az aránya eléri a 6,3 százalékot, amely az orosz után valamennyi nemzetiség közül a legnagyobb mértékű részvételt jelenti a földműves szövetkezetek munkájában. Az alábbi számok lehetővé teszik, hogy meggyőződjünk arról is, milyen arányban osztoznak az egyes nemzetiségek az efsz-tagok társadalmi csoportjában az 1980. évi állapot szerint. 143