Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
Gyönyör József: Adalékok Csehszlovákia népességének demográfiai fejlődéséhez
A számok azt bizonyítják, hogy a németeknél és az oroszoknál eléggé nagyfokú az elöregedés. Az ukránoknál és a magyaroknál viszont már mérsékeltebb az arány. A legkedvezőbb helyzet a cseheknél, a szlovákoknál és a lengyeleknél alakult ki. A statisztikai adatok alapján arról is meggyőződhetünk, hogy Szlovákiában a 0—4 évesek korcsoportja a legnépesebb, majd utána következik az 5—9, a 25—29, a 20—24 és a 15—19 éveseké. Ugyanez a nagyságrend alakult ki a szlovák nemzetiségű lakosságnál is. Ezzel szemben mind az ukránoknál, mind a magyaroknál a sorrend ettől lényegesen eltér. Az előbbinél a 20—24 és a 15—19 évesek korcsoportja a legnépesebb, a magyaroknál viszont a 25—29, a 0—4, a 15—19 és az 5—9 éveseké. Alapjában véve ez a sorrend megmarad viszonylagos számokban is. A szlovákiai magyarság 8,8 százalékát azonban nem a 0—4 évesek, hanem a 25—29 évesek korcsoportja képezi. A 0—4 éveseké a magyar lakosságnak csupán 7,8 százalékát alkotja. Egyébként az 1970. évi helyzethez képest egészen 19 éves korig — a 0—4 évesek kivételével — az egyes csoportokban a következő számok tanúsága szerint apadás észlelhető. Korcsoport 1970 1980 0—4 7,3 7,8 5—9 8,1 7,5 10—14 8,9 6,8 15—19 9,6 7,6 20—24 7,3 8,4 A szlovák nemzetiségűeknél lényeges növekedés tapasztalható a 0-—4 évesek korcsoportjában. Ezzel ellentétben az ukránoknál (ruténoknál) éppen a fiatalok lélekszáma csappant meg. A Szlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi megoszlását összehasonlítva az 1970. évi állapottal észrevehetjük, hogy a nemzetiségek számaránya az egyes korcsoportokban 1980-ig nem javult, hanem rosszabbodott (1. táblázat, 162. o.). Ez a megállapítás elsősorban a fiatalabbak csoportjaira vonatkozik. A helyzet megítélésében alapul szolgálnak még más adatok is. Ezek ségítségével azt állapíthatjuk meg, hogy az egyes korcsoportokból hány fő esik 1000 lakosra egész Szlovákiában és külön az egyes nemzetiségeknél (2. táblázat, 163. o.). A statisztikai számok azt is bizonyítják, hogy míg az 1000 lakosra jutó személyek száma szlovákiai viszonylatban az egyes korcsoportoknál eléggé kiegyensúlyozott, csaknem azonos (999 és 1000, csupán a 80 éveseknél és az ezeknél idősebbeknél 1001), addig a magyar lakosságnál túlságosan nagy különbségek mutatkoznak. Ha pedig a 60—70 évesek számát összevetjük a fiatalokéval, akkor minden bizonnyal közelebb kerülünk a valósághoz, s könnyebb lesz a szlovákiai magyarság fejlődésében észlelt lassulás okaira rábukkanni, és azokat tárgyilagosan értékelni. Mondanom sem kell, a statisztikai adatokból az is kiviláglik, hogy a magyarság lélekszámának apadása a járások többségében okozati összefüggésben áll a fiatalság lélekszámának változásával. A legutóbbi népességi számadatok kétségtelenül bizonyos fokú megtor126