Új mindenes gyűjtemény 6. 1986

Angyal Bél: Nádvágás és a nád fölhasználása Gútán

tartozó Levelesi-tóról lehetett nádat venni, de volt, aki távolabbi csallóközi falvakba (Balonyba, Medvére) is elment nádért. Sok nádas házat az 1930-as évektől kezdődően átalakítottak cseréptetősre. Ilyenkor az egész tetőszerkezetet ki kellett cserélni, mivel a cserép jóval nehezebb, mint a nád. Ez nagy költséggel járt, nem mindenkinek volt rá lehetősége, ezért inkább a meglevő nádtetőt javítgatták, foltozgatták. Ennek köszönhetően maradt meg három nádas ház a mai napig a Guta környéki tanyákon. Lakni már régen nem laknak egyikben sem, raktárnak, ólnak használják őket, állapotuk nagyon rossz. Csupán idő kérdése, mikor omlanak össze. Ezzel eltűnnek a nádtetők utolsó hírmondói is Gútán. A belterületen az 1965-ös árvíz nyomán bontották le (ha össze nem omlottak) az utolsó náddal fedett épületet. Ma (1984-ben) már csak a tanyákon akad néhány náddal fedett és nádfalú gazdasági épület. Érdekességként említhető meg csupán, hogy gyűjtésem során rábukkantam egy nádfalú, náddal fedett pajtára, amely 1973-ban épült. Jegyzetek 1 Fontosabb adatközlőim voltak: Kondé Ferenc (szül. 1909), Kovács Mihály (szül. 1905), Molnár Simon (szül. 1903), Nagy Jószef (szül. 1907), Nagy Vendel (szül. 1895), „Rendőr" Szabó Géza (szül. 1911), Szabó István (szül. 1893, megh. 1985), Szabó Mihály (szül. 1920). 2 Kutatásaim során öt, a múlt század első feléből származó tanácsi jegyzőkönyvre bukkantam a gútai városházán, és ezekben mintegy 80 náddal kapcsolatos adatot találtam. 3 33. számú bejegyzés (a továbbiakban csak sz. bj.) 4 „Bálványszakállosi Puszta": az esztergomi érsek birtoka volt, jelenleg Keszegfalva határához tartozik. 5 Fényes Elek szerint (Fényes E. 1851, 60—61.) 155 egész 1/8 jobbágytelek volt Gútán. Ha ezeket az adatokat figyelembe vesszük, a város mintegy 27—28 ezer kéve nád levágásával számolt az érsekség részére. 6 A Sárközben több helységben is a bíró határozta meg a nádaratás kezdetének időpontját és körülményeit (Vö. Andrásfalvy B. 1973, 34.) 7 484. sz. bj. 8 134. sz. bj. 9 26. sz. bj. 10 163. sz. bj. 11 1830. 47. sz. bj. 12 A Mária Terézia-féle 9 úrbéri kérdőpontra adott válaszok a Komáromi Járási Levéltárban (Okresný archív, Komárno), jelzet nélkül. 13 Fényes Elek 1847, 25.; uo. 1851. 60—61. 14 Vályi A. 1799, 67. 15 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. Bp. 1897, 154. 16 Más adatközlőim szerint a „bicske" zsebkésből készült szerszám volt. A kést átszúrták egy hosszabb ágon, és dróttal hozzáerősítették. Száraz ágak leszedésére használták, fákról és fűzfatőkékről metélték le vele az ágakat. 17 Ugyanez a hiedelem kötődött a fűzfaágvágáshoz is, ez azonban jóval ismertebb. Majdnem minden adatközlőm ezt említette, ha rákérdeztem a nádvágás időpontja és a holdfázisok közötti összefüggésre, kijelentve, hogy erről nem tud, de a „botullásnál" ez így volt. 115