Új mindenes gyűjtemény 6. 1986

Angyal Bél: Nádvágás és a nád fölhasználása Gútán

légyen"? Egy további adat szerint: „váras Gazdája előadja hogy a Kiss szigeti félen levő náddal vegyes gazokat a szomszéd Helységbelieknek kértekre a következő napokban szükséges lenne eladni".

1

0 A nádasok jelentőségére utal az a tény is, hogy a nádasokat a „hátárbéli Csözökkel" szigorúan őriztették, és a nád lopását keményen büntették: „ Varas Birája jelenti, hogy . . . azon N egyedi és Farkasdi lakosokkal akik Derki nádak lopásában meg fogattak a nádasainkban okozott károkért. . . összvessen 13 f kat es 27 xrokat fizettetett légyen".

1

1 A nádat a följegyzések tanúsága szerint elsősorban házfedésre és fűtésre használták. A nád nagy jelentősége mellett meglepő, hogy sem az 1768-ban Gúta vezetősége által a Mária Terézia-féle 9 úrbéri kérdőpontra adott válaszok,

12 sem Fényes Elek (Gútáról írva) nem tesznek említést erről.

1

3 Csupán Vályi András írja 1799-ben Gútáról, hogy „Nádgya, és legelője elég. . . "

1

4 Az 1895-ös statisztikai fölmérés szerint Gúta 21 499 kataszter holdnyi határából 1951 holdat (9,1 %)

1

5 tettek ki a nádasok. Ebben az időben azonban már megkezdődtek Gúta határában az ármentesítések és belvízrendezések, amelyek századunk elején vettek nagyobb lendületet. Az eredményes lecsapolási munkálatoknak tudható be, hogy Gúta 1917-ben kiadott kataszteri térképe már mindössze 90 kat. holdnyi területet jelöl meg nádasként. Ezek közül a Paptóere és Füzes dűlőkben található nádasok (az 1914-ből származó telekkönyvi bejegyzés szerint összesen 39 kat. hold és 1040 négyszögöl) tulajdonosai a „Gúta községi volt úrbéres telkes jobbágyok". A Csörgő dűlőben található (38 k. h. 1260 négyszögöl) nádas birtokosa az esztergomi érsekség. A húszas években azonban ezek a nádasok is megszűntek, helyüket rétek, legelők vették át. Az alábbiakban fölsorolom azokat a dűlőneveket, amelyeket a tanácsi jegyzőkönyvek nádasként jelölnek meg. Az 1917-es kataszteri térkép már csak a Füzes, a Paptóere és a Csörgő nevű dűlőkben jelöl nádasokat. A Csörgő kivételével mindegyik szerepel a tanácsi jegyzőkönyvekben is. A jegyzőkönyvekben az egyes dűlőnevek többféle változatban fordulnak elő. A tanácsi jegyzőkönyvek sok olyan dűlőnevet is föltüntetnek, amelyeket nem sikerült azonosítanom (a helynévgyűjtés további kutatási feladat lehet), bátran állítható, hogy a múlt század első felében nem vagy csak alig volt a gútai határnak olyan része, amely nem volt alkalmas a nádkitermelésre. A fölsorolásnál a tanácsi jegyzőkönyvek sorrendjét vettem alapul, a névváltozatokat az ezekből szereplő alakban írtam. 1811: Bálvány Szakállos, Császta, Füzes Ere, Hamptó, Kikelet, Kiss Szigeth, Köveslágy, követses ere, Lohúti Hólt Duna, Nagy Gutta, Nagy Szigethi der ok, Nagy Szigethi fél, Ó Gúta ere, Pap Tója, szilas Ere, Szöllő Szeg. 1828: Kikelet, Öreg Sziget fél. 1829: Der ok, Kanizsa, két Ham köze, Kikelet, „kis szigeten a Molnár Joseff akla mellett levő holt vágh", köveslágy, nagy Gutta (Nagy Gutta), „Nagy Guttai felen az ugy nevezett Szilas Ere" nagy Guttai Szilas Ékbe, Ó Gutta nadas Ere, Öreg sziget, öreg Szigeti Erek, Szigeti Derok, Tömőre ér, vesszösi Erdő allya. 1830: Derok, Kanizsa, Kiss szigeti fél, Köveslagy, „Negyedi határ széle a hol ti, az örök nyilasok végződnek". 1841: „Bszakállosi Pusztához tartozó Erek", Nagy Gutta. 1842: Derok, Kiss sziget, Öreg sziget, Vagszeg. 1844: holt vág, Nagy Guttai Erek, Pacsérok. 1845: Esküit Erdő, holt vág, Nagy Guta, Pap Tava. 107