Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

Múzeumi közművelődés - Virágh József: Közművelődési tevékenység 19986-1984 között

tán a Jókai Egyesület pályázatot hirdetett egy Jókai-szoborra; a megbízatást Berecz Gyula szobrászművész kapta. A szobor alapkövét 1937. június 20-án tették le, az ünnepélyes alapkőletételt a rádió is kozvetítte. Milan Hodža miniszterelnök 10 000 K-át adott a szobor javára, a következő, magyarul mondott szavak kíséretében: „ Ahogy Jókai Mór, a nagy magyar nacionalista meg tudta becsülni az én fajomat, úgy az én fajom is meg fogja becsülni mindazt, amit Jókai jelent". A szobor leleplezésének idejére (1937. november 28.) külön postai bélyegzőt is rendelt az egyesület, ez azonban az idő rövidsége miatt nem készült el. A leleplezési ünnepséget közvetítette a rádió, sőt mozifilm is készült róla, a Komáromi Lapok pedig közölni kezdte Erdélyi Pál Jókai útja című írását. A Jókai Egyesület gazdag kulturális tevékenysége nem csak a vármegyében volt ismert —• országszerte számon tartották. Ez a választmányi tagok publicisztikai ténykedésének és a helyszíni rádióközvetítéseknek köszönhető. Az első adásra 1936. június 20-án került sor, amikor Tilkovszky Béla, a csehszlovák rádió magyar osztályának vezetője a Jókai-szobában műsort készített Szombathy Viktorral, Weis Kornéliával, Baranyay Józseffel, Szijj Ferenccel és Borka Gézával, akik egy-egy halhatatlan Jókai-emléket mondtak el az író szülővárosának történelméből. A második adást 1937. június 6-án sugározták: Manga János néprajzkutató (a rádió magyar adásának első szerkesztője) megszólaltatta a Jókai Egyesület gyűjteményében levő értékes népzenei felvételeket. A harmadik helyszíni közvetítésre 1938. április 3-án került sor; ekkor a múzeum kiállítási termeivel ismertették meg a hallgatókat. Az 1940-es évek elején különféle témájú pályázatokat írt ki a Jókai Egyesület, Berecz Gyula szobrászművészt pedig felkérte, hogy mellszoborban örökítse meg a vármegye jelentős személyiségeit. A mellszobrok (Baróti Szabó Dávid, Beöthy Zsolt, Czuczor Gergely, Feszty Árpád, Ghyczy Kálmán, Gyulai Rudolf, Hetényi János, Jászai Mari, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Kultsár István, Pázmándy Dénes, Rybáry Ferenc, id. Szinnyei József, Takáts Sándor, Thaly Kálmán) el is készültek, és 1945-ig a vármegyeház folyosóját díszítették. 1940-ben az egyesület határozatot hozott, hogy emléktáblával jelöli meg Komárom szülöttének, Lehár Ferencnek a szülőházát. Ebből az alkalomból szerettek volna hangversenyt rendezni; erre meghívták magát Lehár Ferencet is, ő azonban — más elfoglaltságára hivatkozva — a meghívást nem tudta elfogadni. Az 1941. december 6—-29. között megrendezett Komáromi Művészeti Hetek műsorai közül jó néhányat a Kultúrpalotában tartottak a Jókai Egyesület választmányának közreműködésével. Jelentős eseménye volt ez a városnak, a megyének: a magyar irodalom, zene, képzőművészet, építészet és néprajz ismert szakemberei tartottak előadásokat, állítottak ki képzőművészeti alkotásokat, adtak műsoros esteket. Néhányan a közreműködők közül: Keresztury Dezső, Nyírő József, Szabó Lőrinc, Lux Géza, Danko Aladár, Feszty Masa, Sőtér István, Harmos Károly, Veres Sándor, Simonffy Margit, a Budapesti Kamarakórus, Basilides Barna, Bényi László, Deér Ferenc, Edvi Illés Aladár, Pleidell János, Tichy Kálmán, Berecz Gyula és Medgyessy Ferenc. A Magyar Amatőrfilm Szövetség keskenyfilm-bemutatóval gazdagította a művészeti hetek programját. Az egyletek, az egyesületek életében a mondott szón kívül nagy jelentősége .129