Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Tok Béla: A feudalizmus kori történeti gyűjtemény

emlékeket is bemutató kiállítás két teremben. Egyikben a középkor és az újkor, a másikban pedig az 1848/49-es tárgyak és a Jókai-emlékek kerültek bemutatásra.

1

8 A Jókai Egyesület keretében működő múzeum 1912—1913-ban, a Kultúrpalota felépítése előtt az évi gyarapodást még az Esterházy-pavilonban helyezte el. E két év legnevezetesebb, vétel útján bekerült tárgyai a következők voltak: I. Ferdinánd korabeli aranyérem, 1849-es pénzekből készült karperec, egy 1637-ből való aranyérem, ezüstpénzek, tatai majolika szenteltvíztartó, 18. századi zsebóra, egy régi komáromi Malodoner-óra, egy szintén komáromi gyártmányú Johann Payer-óra, 40 darab régi térkép, rézmosdó és kancsó, valamint Klapka György ezüst pecsétnyomója. Ajándékként került a gyűjteménybe a komáromi sütők céhládája, benne két pecsétnyomóval, egy hímzett pénzes erszény és Király József püspök pénztárcája (Konkoly Thege Miklóstól), egy 16. századi várpuska, kettős áttételű rúdmérleg, tőr, kard és régi pénzek.

1

9 A Jókai Egyesület szépen kibontakozó tevékenységét az 1914 nyarán kitört I. világháború szakította félbe. A háborús események miatt nemcsak a múzeum és a könyvtár volt zárva, hanem a gyűjtemények rendes gyarapodásáról sem tudtak gondoskodni. Az azonban, ami 1914—1916 között ajándékként vagy vételként az egyesület régiségtárába került, igényt tarthat az olvasók érdeklődésére is: orosz ezüstérem, I. Lipót korabeli ezüstérem, márvány napóra (1781), 1848-ból való dob, két régi pecsétnyomó, újkori ezüst- és rézpénzek, herendi porcelántányérok, egy kettős fedelű zsebóra (Franz Mayer in Comorn jelzéssel, id. Szinnyei József örököseitől), a komáromi lakatosok céhládája két kulccsal és három pecsétnyomóval, olasz fajansztányér, 1848-as selyemzászló darabja, 16. századi egyenes lovagkard, ezüstfedeles kupa, délszláv ezüstfedeles korsó, II. József korabeli aranypénz, biedermeier oszlopos óra, láncos bomba, lóbéklyó lánccal és tatai porcelán kávéskészlet.

2

0 1914 decemberében a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége felhívást tett közzé az ún. háborús anyag összegyűjtésére, s így az ilyen jellegű tárgyak száma is elég tekintélyesen nőtt. A történeti gyűjtemény leggazdagabb gyarapodására 1916-ban került sor. Ekkor az elhunyt Konkoly Thege Miklós hagyatéka került a múzeumba. Hétoldalas végrendeletében a múzeummal kapcsolatban a következők olvashatók: „. . . 12. Az ógyallai ház berendezéséről a következőképpen rendelkezem: a) A fegyvergyűjteményemet, úgy, mint az halálom után található lesz, a komáromi muzeumnak hagyományozom (...) 17. Az íróasztalomon levő feszület, egy állítólagos Rákóczi-billikom, egy eredeti török kancsó, egy, a Wertheim szekrényen elhelyezett ezüst\billikom, s egy a Király püspöktől származó ezüst tintatartó, a komáromi muzeum tulajdonába menjen át (. . .) 20. A Király püspök-féle kávéscsésze is a muzeumé legyen, ugyanúgy az aranyozott 6 antik pohár a hozzá tartozó vizes- és boros üvegekkel együtt (...) 31. A hivatali szobámban tulajdonomat képezi egy antik asztalióra. Ezt szintén a komáromi muzeumnak hagyományozom. "

2

1 A nagyműveltségű ógyallai csillagász egyébként is sokat tett a komáromi múzeum érdekében. Amint már az előző évi gyarapodás bemutatásából is kitűnt, sok értékes tárgyat ajándékozott, és mindenben támogatta az egyesület munkáját. A komáromi múzeum 1917. évi fejlődéséről és állapotáról szóló jelentés szerint az év végéig a régiségtárban 1106 darab közép- és újkori tárgy volt.

22 Ebben az évben is került néhány érdekesebb tárgy a múzeumba (tatai por80