Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)
kiállítás forgatókönyvét is. 1980-tól az osztályon új botanikus is dolgozik. A társadalomtudományi osztályon Ratimorsky Piroska régész az 1975— 1980-as években rendszeres régészeti kutatásokat folytatott, 1978-tól az SZTA Nyitrai Régészeti Intézetével együttműködve a dunai vízi erőmű építése által érintett területen. 1975—1976-ban a hetényi La Téne kori temető leletmentő ásatását végezte. 1976 júliusában egy újabb régész, Trugly Sándor került a múzeumba. Ezt követően Ratimorsky Piroska az őskorral és a római provinciális kultúra kutatásával foglalkozott, Trugly Sándor pedig a népvándorlás koiával és a korai középkorral. Trugiy S. 1977-ig a komáromi Munkásnegyedben előkerült avar kori temető leletmentő feltárásán dolgozott. Ratimorsky P. 1977-ben segédkezett egy római kori településmaradvány feltárásában Hetényben (a feltárást P. Romsauer nyitrai régész vezette). 1979 nyarán a múzeum mindkét régésze bekapcsolódott az Izsa—Leányváron folyó régészeti feltárásba. Ugyanakkor Trugly S. megkezdte a komáromi hajógyár területén megbolygatott avar kori temető feltárását. Ezt a munkát 1983-ban fejezte be. Az 1980—1983-as években Ratimorsky P. a Komáromi járás régészeti topográfiájának elkészítésén dolgozott. 1983-ban egy komáromi La Téne kori település maradványainak leletanyagát mentette a múzeum részére, továbbá elkészítette a római kori gyűjtemény kőtárgyainak szakszerű leírását. 1984-ben a múzeum történetének összeállításával és régészeti gyűjteményének elemzésével kapcsolatos kutatómunkát végzett. Trugly S. 1983-ban a Komáromi járás 6—10. századi régészeti lelőhelyeinek feltérképezésével foglalkozott, feldolgozta a komáromi avar kori temetők kutatástörténetét, majd 1984-ben a bálványszakállasi Árpád-kori temető régészeti feltárását végezte. Áz osztály feudalizmus korával foglalkozó történésze, Tok Béla 1974-ben a komáromi céhek 15—17. századi történetének forrásanyagát vizsgálta. 1976-ban a múzeum fegyvergyűjteményének szakszerű meghatározásához a 15. századtól az első világháborúig terjedő időszak fegyvereinek a fejlődéstörténetére vonatkozó forrásokat tanulmányozta. 1977-ben az írásos céhemlékek feldolgozásával foglalkozott. 1978-ban a 17—18. századi Komáromra vonatkozóan az árak és bérek alakulását tanulmányozta és dolgozta fel, majd azt vizsgálta, miként alakultak a csehszlovák fizetőeszközök az 1918—1953-as években. 1979—1983-ban feldolgozta a komáromi vízi mesterségek történetét. Ezenkívül 1980-ban a múzeum porcelán- és kerámiagyűjteményének szakszerű leírásával foglalkozott, majd 1981—1982-ben tanulmányozta Komárom kereskedelmi kapcsolatait a 17. és 18. században. 1984-ben kidolgozta A komáromi erődrendszer fejlődése című állandó kiállítás forgatókönyvét. A kapitalizmus korával foglalkozó történész, Mácza Mihály folytatta a vidék munkásmozgalom-történetének tanulmányozását s a következő témákat dolgozta fel: Az 1929—-1933-as évek világgazdasági válságának szociális hatása Komáromban és vidékén; Az alsó-csallóközi munkanélküliek mozgalma 1931—1932 telén (1975); A spanyolországi nemzetközi brigádok komáromi harcosai (1976); A komáromi kommunista ifjúmunkások kulturális tevékenysége az I. Csehszlovák Köztársaság idején; Steiner Gábor — az ember és a forradalmár (1977); A komáromi munkásság bérharcai a tőkés gazdaság ideiglenes stabilizációja idején, az 1924—1929-es években (1978); 1976—1977-ben elkészítette a Délnyugat-Szlovákia munkásmozgalma című állandó kiállítás forgatókönyvét. 1979-ben lejegyezte a Komáromi járásban 58
