Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)
publikációt tett közzé. 1972-től a komáromi múzeum történetére vonatkozó dokumentumokat és forrásanyagokat gyűjtötte, majd feldolgozta és publikálta az intézmény történetét. A kapitalizmus korszakával foglalkozó történész, Mácza Mihály a hetvenes évek első felében főleg Komárom és vidéke munkásmozgalom-történetéről gyűjtött adatokat és dokumentumokat, de számos dokumentumot gyűjtött a járás iparának és mezőgazdaságának fejlődéséről is. Kutatásainak eredményeit az egyes időszaki kiállításokhoz összeállított terjedelmes katalógusokban tette közzé. 1974-ben a járás antifasiszta mozgalmáról, felszabadulásáról és a felszabadulás utáni fejlődéséről gyűjtött adatokat és dokumentumokat, valamint összeállította az állandó jellegű Jókai Mór-emiékkiállítás anyagát és forgatókönyvét. A rendszeres néprajzi kutatómunka csak 1974-ben kezdődött meg, amikor az intézmény szakképzett néprajzosa, Gaálné Šťastny Ida a martosi népviselet fejlődésének vizsgálatával kezdett foglalkozni. A múzeum sajátságos feladatai közé tartozik az időszaki kiállítások rendezése. 1974-ig számos képzőművészeti kiállítást tekinthettek meg a múzeum látogatói. Ezeken kívül a múzeum tudományos munkatársai minden évben tematikus időszaki kiállításokat is rendeztek a múzeum gazdag gyűjteményéből, illetve — egy-egy tömegszervezettel vagy intézménnyel együttműködve — különféle aktuális témákról. Közművelődési tevékenységében ezekben az években a múzeum más formákat is alkalmazott: muzeológusai az intézményben, a járás iskoláiban és másutt ismeretterjesztő előadásokat, vitaesteket szerveztek Komárom történetéről és az aktuális politikai évfordulókhoz kötődő eseményekről. 1972-ben megalakul a Múzeumbarátok Köre, melynek tagjai hatékony segítséget nyújtanak az intézmény dolgozóinak a muzeális tárgyak gyűjtésében, a vidék múltjának feltárásában és dokumentálásában. A kör munkáját Mácza Mihály irányítja. 1973-ban a múzeum nemzetközi tanácskozást rendezett, melyen hazai és külföldi ornitológusok a túzok védelmének problémáit vitatták meg. 1974-ben a járási pártbizottsággal és az Antifasiszta Harcosok Szövetséger Komáromi Járási Bizottságával karöltve a múzeum megrendezte azoknak a pártharcosoknak a találkozóját, akik az 1938—1945-ös években részt vettek a délnyugat-szlovákiai illegális kommunista mozgalomban. A muzeológusok feladatai közé tartozik kutatásaik eredményeinek publikálása a szaklapokban és a napi sajtóban. A kutatómunka eredményeinek rendszeresebb publikálása 1971-ben indult meg, amikor az intézmény már minden jelentősebb kiállításához katalógust adott ki, több ízben helyet adva bennük a kiállítás témájához kapcsolódó kisebb tanulmányoknak is. Az 1969—1974-es években gyors ütemben nőtt a múzeum dolgozóinak száma. Amikor 1968-ban új igazgató került az intézmény élére, a múzeumnak 10 alkalmazottja volt, közülük öten dolgoztak szakemberként. 1970. december 31-ig 18 főre emelkedett az alkalmazottak száma, ami a legnagyobb létszámgyarapodás a múzeum történetében. Az 1969. évi szervezeti szabályzatban rögzített munkaköröket egy kivételével — a konzervátoréval — sikerült betölteni, sőt a felettes szervek néhány új munkahely rendszeresítését is engedélyezték, többek között egy művészettörténészét. 1971-től további dolgozókat vettek fel az intézménybe, néhány munkakörben pedig pl. a néprajzoséban, preparátoréban — személycsere történt. 1974 végén 56
