Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
rapítása és fejlesztése érdekében 1942-ben a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége azt javasolta a Jókai Egyesületnek, hogy a tulajdonát képező muzeális gyűjteményt és könyvtárat, valamint a Kultúrpalotát örökletétként adja át a vármegye törvényhatósága (3/4 rész) és Komárom város közönsége (1/4 rész) gondozásába. 17 4 Ennek elfogadására előzetes vármegyei határozat is született, a szerződés aláírására azonban nem került sor, mert 1944 elején változások történtek a megye vezetőségében, így azok, akik ismerték és támogatták a múzeum ügyét, már nem voltak Komáromban. 17 5 Az új vezetőség szintén foglalkozott a múzeum ügyével, 17 6 érdemleges lépések azonban a harcok közeledte miatt már nem történtek. A múzeum megyei-városi kezelésbe vétele általában a múzeumfejlődés — a társadalmi gondoskodás — magasabb fokát jelentette, hiszen a megyei-városi költségvetés a működés számára biztosabb kereteket teremtett, mint a nagyon is szűkös és változó egyesületi pénztár. Lényegében ezt a kedvező változást szerették volna Komáromban is elérni, de a háborús események folytán erre már nem került sor. 1944 januárjában a kezdődő légoltalmi csomagolás alkalmával a múzeum gyűjteményének egy részét — több őskori és római kori tárgyat — becsomagolták, és a helyi bencés székház alagsorában helyezték el, 17 7 ahonnan a felszabadulás után került vissza a múzeumba. 17 3 A múzeumról 1945 januárjától március 30-ig, Komárom felszabadulásáig nincsenek adataink. Nehéz Ferenc 1944 őszén történt bevonulása után a múzeummal valószínűleg már senki nem törődött. A Kultúrpalota kisebb károsodással vészelte át a háborús eseményeket. A II. világháború befejezése után a múzeumnak ismét új államkeretben, a Csehszlovák Köztársaságban kellett keresnie és megtalálnia a fejlődés útját. A komáromi múzeum hat évtizedes történetét összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a múzeum fejlődése a Történeti és Régészeti Egyletben, valamint a Muzeum Egyesületben a kisebb megszakítások ellenére is egyenes vonalú volt, viszont a múzeum fejlődésében törést okozott a Jókai Egyesületbe olvadás, amikor is msgfelelő törődés hiányában a múzeum ügye több mint két évtizeden át háttérbe szorult. Az 1930-as évek közepén bekövetkezett személyi változásokkal ismét gondos kezekbe került a múzeum, de fejlődésének kibontakozását rövidesen megzavarta az 1938-as államfordulat utáni személyi változás, majd a II. világháború. A II. világháború befejezése után a múzeum életében új szakasz kezdődött: a hat évtizeden keresztül egyesületi kezelésben levő múzeumot a Csehszlovák Köztársaság állami kezelésbe vette. Jegyzetek 1 Rómer Flóris: Pannónia területén Magyarországban fennmaradt néhány római várnáról. In: Archaeologiai Közlemények (a továbbiakban Arch. Közi.) II. kötet (1862), II. füzet, 35—53. Uő.: Pannóniai újabb kiadatlan latin feliratok. In: Arch. Közi. III. kötet (1863), IV. füzet, 151—166. Uő.: Pannóniai újabb kiadatlan római feliratok. In: Arch. Közi. IV. kötet (1984), I. füzet, 47—64. 36
