Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
kapott az egyesület, a tagdíj pedig évente átlag 540 K-t tett ki. Az egyesületbe befolyt összegből 1900—1903 között évente átlag csak 20 K-t fordítottak a múzeum gyűjteményének a gyarapítására, holott az államsegélyt az egyesület kimondottan a muzeális tárgyak vásárlására kapta. Az államsegélyből ezekben az években főképpen az egyesület javára tevékenykedők munkadíját és tiszteletdíját fizették. így valószínűleg érdekeltebbé tették őket az egyesületi munkában, de feltételezzük, hogy az államsegély e célra történő felhasználása lehetett annak is az oka, hogy az egyesület 1903-ban nem kapott államsegélyt. 1904-től az egyesület — valószínűleg az 1903-as államsegély megvonása következtében — évente átlag 600 K-ra emelte a muzeális tárgyakra költött összeget, és utána az államsegélyt is folyamatosan kapta. 7 5 Az egyesület tevékenységének magvát a gyűjtemény gyarapítása alkotta. Erre az egyesület megjavult anyagi helyzete és a gyűjtemény kezelésében bekövetkezett minőségi változás is lehetőséget nyújtott. A minőségi változáson azt értjük, hogy a Történeti és Régészeti Egylet régiségtára helyett a Muzeum Egyesület 4 osztályt (régészeti, történelmi, természetrajzi és néprajzi) hozott létre, és ezek élén külön őrök álltak, akiknek az egyes gyűjteményeket kellett gondozniuk, s feladatukat pontosan meghatározta az egyesület alapszabályzata. 7 6 E felosztás gyakorlati megvalósításáról azonban nincs teljes képünk, ugyanis 1904-től az egyesület publikált évi jelentéseiben a régészeti és a történelmi osztály gyűjteményének gyarapodását mindig összevonva, régiségtárként említik. 7 7 A néprajzi és a természetrajzi, majd 1905-től a képzőművészeti gyűjtemény gyarapodását viszont minden évben külön tartották számon, annak ellenére is, hogy az önálló képzőművészeti gyűjtemény létesítésének gondolata csak 1906-ban merült fel az egyesületben. 7 8 E célra a megyei vezetőség ajánlott fel festményeket, s állami támogatásra is volt kilátásuk. 1906-tól az addig csak elvétve ajándékozott képzőművészeti alkotások mellé az egyesület már tudatosan gyűjtötte, és vásárolta a képzőművészeti alkotásokat, bár fennállása alatt külön gyűjteményőrt nem választott a képzőművészeti gyűjteményhez. 7 9 Az egyesület a múzeum gyarapításán kívül nagy súlyt helyezett a publikációs tevékenységre is. 1901-től 1910-ig rendszeresen jelentetett meg évkönyvet az 1900—1909 évekre vonatkozóan az alábbi címen: A Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület Értesítője. Az évkönyvet mindig az egyesület titkára (1900—1903: Weszelovszky J.; 1904—1909: Alapy Gy.) szerkesztette. Az évkönyvekből átfogó képet kapunk az egyesület évi tevékenységéről, a gyűjtemény gyarapodásáról és az egyesület pénzügyi helyzetéről. Valamennyi évkönyv tartalmazta a tisztviselőknek és az igazgató választmánynak, valamint a tagságnak a névsorát. Az évkönyvekben megjelent történeti és régészeti dolgozatok a megye és a város történelmi múltjának megismeréséhez nyújtanak segítséget. 8 0 Az egyesületben ismeretterjesztő előadásokat is terveztek, de ezek csak 1908 és 1909 telén valósultak meg. 8 1 Az egyesület első évében a múzeum elhelyezésében is változás történt. Bár 1897-ben a Történeti és Régészeti Egylet gyűjteménye a református kollégiumból az újonnan felépült Törvényszéki palotába költözött, ez az elhelyezés sem volt megfelelő, ezért 1900 őszén az egyesület múzeuma új székhelyet kapott a várostól. 8 2 Ez a volt Esterházy-pavilon, amelyet az 1891-es Komárom városi és megyei gazdasági és iparkiállítás céljaira építtetett Esterházy Miklós gróf. 8 3 A fából készült épület a kiállítás befejezése 26
