Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

Múzeumi közművelődés - Virágh József: Közművelődési tevékenység 19986-1984 között

a komárommegyei és városi történet-régészeti-egylet muzeumában címmé!.

4 A Történeti és Régészeti Egylet kiállítása 1897-ig folyamatosan nyitva állt a látogatók előtt. 1897-től 1900-ig a gyűjtemény a törvényszéki palotában volt kiállítva, helyszűke miatt azonban itt csak egyleti tagok látogathatták. A Történeti és Régészeti Egylet múzeumának látogatottságáról pontos adataink nincsenek, azt azonban tudjuk, hogy megtekintették olyan neves személyiségek is, mint Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója (1888), Domasevszky János heidelbergi és Fröhlich Róbert budapesti egyetemi magántanár (mindketten 1889-ben), valamint Kuzsinszky Bálint, az aquincumi múzeum igazgatója (1889). A publikációs tevékenység szintén jelentős helyet foglalt el az egylet közművelődési programjában. Az alapszabályok értelmében 1888-tól 1893-ig évkönyveket (A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet jelentése) adott ki az egylet az 1887—1892-es évekre vonatkozóan.

5 Az évkönyvek — melyeket a tagdíj befizetése ellenében minden egyleti tag ingyen kapott meg — tájékoztatták az olvasót az előző évi tevékenységről, s az egyleti tagok tollából számos kisebb-nagyobb tanulmányt, írást is tartalmaztak a megye és a város múltjáról,

6 elősegítve Komárom és vidéke történelmének jobb megismerését. A közművelődési tevékenységben érdekes, bár rövid életű kezdeményezésnek bizonyultak az egylet javára tartott ismeretterjesztő felolvasások. Az első felolvasási ciklus keretében 1888. december 30-án került sor az első előadásra a megyeház nagytermében. A felolvasást, amelyen nemcsak egyleti tagok, hanem vendégek is részt vettek, Abday Asztrik helybeli gimnáziumi tanár tartotta a jóslatokról. Ebben a felolvasási ciklusban •— a téli hónapokban — még két előadás hangzott el. 1889 januárjában Gyulai Rudolf a török hódoltság alatti Komárom megyéről, februárban pedig szintén ő a Komárom megyei németesítés első kudarcáról tartott előadást.

7 A második felolvasási ciklusban hat előadás hangzott el a következő sorrendben: 1889 novemberében Gothard Jenő az időről, Konkoly Thege Miklós a színképzés alkalmazásáról, Kövesligeti Rezső a kozmogóniáról, 1890 januárjában Abday Asztrik a római nők életéről, Antal Gábor a pénzről és a pénzjegyekről, Erdélyi Pál pedig az ízlésről tartott értekezést.

8 Sajnos az elkövetkező években a felolvasási ciklusok az egyleti tevékenység hanyatlása miatt nem folytatódtak. Az 1890-es évek elejétől fokozatosan megszűntek a közművelődési tevékenység egyéb formái is, és csak az egylet 1900-ban történt újjászervezése után támadtak fel újra. A Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület (a továbbiakban: Muzeum Egyesület, 1900—1911) tevékenységének tartalma az előző egyletéhez viszonyítva annyiban bővült, hogy régészeti és történelmi emlékek mellett már feladatául tűzte ki természetrajzi és néprajzi tárgyak gyűjtését is, közművelődési tevékenységében tehát — felolvasások és dolgozatok közzététele révén — helyet kapott az utóbbi két tudományterület is. Míg a Történeti és Régészeti Egyletben csupán az állandó kiállítások, a publikációs tevékenység és az ismeretterjesztő előadások alkották a közművelődési tevékenységet, addig a Muzeum Egyesületben már szerveztek honismereti kirándulásokat is (Gerencsér, Szentgyörgy, Oroszlánkő, Vértesszentkereszt — 1906), a város és a megye nagyjainak (Tóth Lőrincnek és Péczely Józsefnek 1904-ben, Ghyczy Kálmánnak 1908-ban) emléktáblát állítottak, s gondozták az irodalmi és történelmi emlékhelyeket is (Lilla sírját Duna.124