Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

Múzeumi közművelődés - Virágh József: Közművelődési tevékenység 19986-1984 között

Közművelődési tevékenység 1886-1084 között Virágh József Napjainkban a múzeumok közművelődési tevékenységének egyik leglénye­gesebb része a gyűjtemények bemutatása. Ide tartoznak a gyűjteményekből egy-két évtizedre létrehozott állandó kiállítások, a főleg kortárs képzőmű­vészek alkotásait bemutató időszaki tárlatok és a vándorkiállítások. A köz­művelődés egyéb módszerei közül jelentősek a látogatók aktív közremű­ködését igénylő tevékenységi formák (pl. előadások, versenyek), valamint az irodalmi műsorok és hangversenyek. A közművelődési tevékenység hatékony formáját képezik még a szervezett foglalkozások (szakköri tevé­kenység, gyűjtőtáborok, honismereti kirándulások, tanítási órák), a múzeum­baráti körök, a múzeumi klubok és nem utolsósorban a múzeumok publi­kációs tevékenysége. Komáromban a múzeumi közművelődés kibontakozásához a Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet (a továbbiakban: Történeti és Régészeti Egylet, 1886—1900) nyújtott megfelelő lehetőséget. Vezetősége felismerte, hogy jól szervezett közművelődési tevékenységgel egyrészt új ismereteket terjeszthet, másrészt hogy az ismeretterjesztő előa­dások odaszoktathatják az embereket az egyletbe, amelynek így növekszik taglétszáma s egyúttal anyagi alapja is. A Történeti és Régészeti Egyleten belüli közművelődés céljait az alap­szabályzat így körvonalazta: ,,A megyére és székhelyére vonatkozó törté­net és régészet iránt való érdeklődés felkeltése és az ezekre vonatkozó ismere­tek terjesztése." 1 Az egylet vezetősége a célt kiállításokkal, szakdolgozatok közzétételével, ismeretterjesztő megbeszélésekkel és felolvasások tartásá­val szándékozott elérni. Az egyleti közművelődés keretében kiállításokat az állandó helyiséggond ellenére is rendeztek. A muzeális gyűjtemény első nyilvános kiállítására 1889. június 9-én került sor a református kollégium nagytermében. 2 Ennek tanul­ságait az egylet az 1889 májusában tartott rendkívüli közgyűlésen az aláb­biakban foglalta össze: „De ha a helybeliek, vidékiek, idegenek még oly tömegesen fogják is látogatni régiségtárunkat, ez csak külsőség mar and — ha a hivatásszerű régészeken kívül, kik már keletkezése első évében kiváló figyelmökre méltatták ez intézményt — a művelődéstörténeti felolvasások és közlemények által felvilágosítandó tanulóifjúság elsősorban nem élvezendi a régiségtár kulturális fejlesztő hatását; ha műiparos nem fog abban eredeti mintákat találni, melyek utánzatait az ipariskolák csak másolatban szerez­hetik meg drága pénzen; ha a történet-kedvelő a régiségtárban felvilágosító és bizonyító adatokat nem találand. " 3 A tanulóifjúság és az iparosok körében végzett közművelődési tevékenységről nincsenek adataink, viszont a mú­zeumi felvilágosítást minden látogató számára elősegítette az az útmutató, melyet Gyulai Rudolf egyleti titkár, a régiségtár őre írt 1889-ben Kalauz .123

Next

/
Thumbnails
Contents