Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
tunk arra a kérdésre is, hogy ezeknek a különféle nagyságrendű Duna-ágaknak saját neve hol kezdődött és hol végződött. Ezt több megállapítással határozhatjuk csak meg. 1. A legfőbbl szabály az, hogy valamennyi szétágazásnál legalább egy új név keletkezett. 2. Ha a szétágazás jelentősen különböző vízbőségű ágakat hozott létre, akkor a nagyobb vízbőségű ág megtartotta a korábbi nevét. 9 4 3. Ha a szétágazás megközelítően egyenrangú volt, akkor a korábbi név megszűnt, és az ágaknak új nevet adtak. 9 5 4. Ha egy kisebb ág ömlött a nagyobba, az előbbi neve megszűnt, az utóbbié fennmaradt. C/ Az eltűnt Csalló és a régi Csallóköz A fenti ismeretek alapján a Csalló folyó kezdetének és végének meghatározása semmiféle problémát nem vet fel. Közismert tény, hogy a Duna a Dévényi-kapu után csupán Pozsonynál ágazott szét olyan nagy méretekben,! hogy az meghaladta a földön járó ember látóhatárát. Ezért a szétágazó folyó egyes ágait nevekkel kellett ellátni. Pozsony város falai alatt a Duna nemcsak két, esetleg három könnyen követhető ágra, hanem további kisebb és nagyobb vízfolyások tömegére szakadt. Ezek alkották a pozsonyi szigetvilágot, amelyen részben a város, részben a várkapitányság osztozott (11. ábra). Ez a szigetvilág mintegy 10i km hosszúságban húzódott kelet felé, ahol a ma már Szlovákia fővárosába olvasztott Püspöki és Vereknye határánál ért véget. Innen a Duna jól felismerhető két fí^ irányban — északi és déli irányban — haladt, a hatalmas Csallóköz szigetet alakítva ki. A pozsonyi szigetvilág vízrendszere 1615-ig túlnyomó részben az északi, Csalló nevű Duna-ágat erősítette. Tévedés lenne azonban a Csalló kihasadását az egykori Vereknye táján keresni. Még a középkor végén is) észrevehetően erősebb volt a Pozsony város falai alatt folyó Dunának az az oldala, amely a Vödric-kaputól (megközelítően a vár alatti SZNF-hídtól) a régi hídig húzódó Brückenauel (értsd: Hídligetecske) sziget város felőli oldalán haladt. 9 6 Ezért a Csalló kiszakadása a Vödric-kapu környékén a középkori Brückenauel sziget felső csúcsánál volt. A Brückenauel és a város közt folyó víz mennyiségéről és a Duna további szétágazásairól, illetve annak képéről 1633-tól kezdve mérnöki összehasonlító felvételekkel rendelkezünk. 9 7 Ezek| azonban már nem tükrözik az 1426 után kialakult, főként a XVI. században véglegessé vált, mesterséges beavatkozásokkal létrehozott gyökeres vízrajzi változásokat megelőző állapotot. Ezeken 1 már nem látható a Duna utca és a régi Grössling, a mai Vörös Hadsereg utca közti nagy vízmeder, a Csalló ősi medre, és csak részben követhető az 1681. évi XXI. törvénycikk értelmében a Pötschen-szigetnél (az SZNF-híd mellett) elzárt „Győri-Duna". Mindezek ellenére — a XVII. századi helyszínrajzi felvételek segítségével — eléggé nagy biztonsággal rekonstruálhatjuk a Csalló folyó Pozsony város területén fekvő medrének főbb vonalait. A legnagyobb 86
