Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
Ennek következtében a Duna-vonal összképét ugyan eltorzította, de az egyes tartományokon belüli viszonyokat nem változtatta meg. Felső-Pannonia és Alsó-Pannonia térségének eltérő dőlési szöge miatt itt csupán annak a megállapítására törekszünk, hogy a fenti három pontnak Ószőny-Brigetióből szemlélve milyen a relatív egymáshoz való viszonya. Azaz: milyen szöget zár be a Brigetio—Karpis-i Dunakanyarral, illetve a Brigetio—Aquincummal meghatározott két egyenes. Ez lényegében a modern háromszögelési rendszer elvének korlátozott érvényesítése. A mai térképen a fenti pontokat összekötő vonal az ószőnyi templomon és a Csörög-patak torkolatán, illetve az ószőnyi templomon és az aquincumi amfiteátrumon áthaladó két egyenes ószőnyi metszőpontjában keletkező szögnek felel meg. Ez a szög ma 17°-ot ad. Ha Ptolemaios minket érdeklő adatait egy olyan térképen vizsgáljuk, melyet az általa javasolt vetületi rendszerben készítünk el, 3 6 akkor a Brigetio—Karpis, illetve a Brigetio—Aquincum vonal szöge szintén 17° lesz. Ptolemaios tehát itt is rendkívüli relatív pontosságról tett tanúságot. (Lásd a 4d, ábrát.) A bemutatott érvek alapján — melyek sorát még szépen kibővíthetnénk — meggyőződhettünk arról, hogy Ptolemaiosnak a tartományokon belül közölt adatai nemcsak hitelesek, hanem a mai térképészettel is vetekedő pontosságúak. Ezért nincs okunk kételkedni abban, hogy a Dévényi-kapu és Komárom közti — a Csallóköz területét északról elhatároló — Duna-vonala hiteles és valósághű. 3 7 C/ A Duna II. századi főmedrének helyzete a mai Csallóköz vidékén A fenti érvek súlya miatt, amelyet a XI—XIII. századi oklevelek mindenben igazolnak, el kell fogadnunk Ptolemaios felső-pannoniai Duna-képét. Ez azt jelenti, hogy Pozsony után a Duna nem a mai főmederben folyt, hanem megközelítően a mai Kis-Duna és Feketevíz tájékán. Ez a megállapítás azonban nem érvényes a Kis-Duna egész szakaszára. Fentebb már említettük, hogy Ptolemaios szerint a keleti hosszúság 40° 40', illetve az északi szélesség 47°50'-vel meghatározott pontján — a mai Nyárasd és Apácaszakállas közt — az ókori birodalmi határt alkotó Duna délnek fordult, és 41°, ill. 47°10'-nél elérte Brigetiót, ahol a Rába ömlött bele. (Lásd a 4a. ábrát.) Ptolemaios tehát nem határozta meg a Duna Nyárasd és Komárom közti szakaszának közelebbi irányát. Ennek megállapításában két megoldás közt választhatunk. Az első megoldás szerint — 1970-ben még mi is erre gondoltunk 38 — a Duna délkeleti irányban, a mai Kis-Duna medrében továbbfolyhatott Gútának és végül Komáromnak. Ebben az esetben egészen természetes, hogy a Rába csak Komáromnál ömlött a Dunába. A másik megoldás pedig az, hogy Nyárasd és Apácaszakállas közt a Duna a szó szoros értelmében délnek fordult, és egy ma már nem létező mederben érte el Komáromot, ahol felvette a Rábát. Bármilyen meglepőnek hangzik is ez az állítás, a középkori okleveleinkben foglalt földrajzi adatok és a földfelszín helyi viszonyai csak ezt a megoldást engedik meg. A Duna ókori és kora középkori főmedrének helyzetét Nyárasd és Komárom közt nem oldhattuk volna meg 73
