Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

folyásának vidékére, nagyjából a Dráva-torkolat tájékától a Feketetengerig terjedő szakaszra vonatkoznak. Tulajdonképpen ez a Dunaszakasz volt az Ister, amely a Vaskapu és a Dráva-torkolat közében időszámításunk kezdetén esetenként már a felső és középső folyás kelta eredetű Duna nevét is viselte. A Duna Visegrádi-szoros felett fekvő szakasza az Ister nevet viselő szakasszal szemben tehát viszonylag későn tűnt fel a forrásokban. Megismerése — mint azt Augustus császár korának nagy földrajztudósa, Strabón kifejezetten állítja

5 — szorosan összefügg a Római Birodalom politikai és gazdasági érdekeinek Közép-Európa felé forduló figyelmével. Ez az érdeklődés különösen Augustus császár alatt, megközelítően i. e. a második évtizedben öltöttj komoly méreteket. Hatására a földrajzi ismeretek az i. e. 6. évben már annyira megbízhatók voltak, hogy Augustus császár a germán Marobudus királysága ellen egyszerre két különböző helyről indíthatott csapatokat. Az egyik hadsereg a Rajna mentéről, a másik a Morva torkolatával rézsútosan, átellenben lévő Carnuntumból (Deutsch-Altenburg, Ausztria) indult, hogy a kettő Boiohaemum (a mai Csehország) területén megadott

1 helyen és időben találkozzék. Ilyen haditervet csak viszonylag pontos földrajzi ismeretek alapján lehetett készíteni.

6 A kereskedelmi és katonai megfigyelések eredményei természetesen a kor földrajzi irodalmában is visszatükröződtek. Elsőként a görög Strabón értesített mindarról, ami könyvének, a feltehetően i. e. 7-ben befejezett Geógraphika hypomnématának, azaz Földrajzi feljegyzéseinek megírása előtt már eljutott hozzá. Strabón őszintén megvallotta, hogy a minket érdeklő területekről kevés információja van, holott úgy vélte, hogy kortársai a közölteknél többet tudtak: „Különösen a mostaniak jobb értesüléseket adhatnának a britannokról és germánokról, az Istroson innen és túl lakó népekről, a getákról, tyragetákról..."

7 Azt a keveset, amit mégis megtudott,, művének két helyén mondta el. Először Germánia leírásánál érintette vidékünket. Germánia fogalma alatt a Rajnától keletre, a Dunától pedig (értsd: forrásától a Duna-kanyarig) északra eső területeket értette: „Germánia déli felén közvetlenül az Albison (Elba) túl most a svébosok laknak. Azután mindjárt a géták földje következik, ez kezdetben keskeny s délen az Istros mentén, az ellenkező oldalon pedig a Herkynia erdő hegyvidéke mentén nyúlik el és a hegyek egy részét is felöleli, aztán észak felé a tyragetákig szélesedik ki; a pontos határokat nem tudjuk megadni."

8 A másik minket érdeklő helyen, sajnos, Strabón műve töredékes. Tulajdonképpen a Duna, vagyis az Isztrosz alatt élő népeket) említi a Duna forrásvidékétől kelet felé a Duna, a Boden-tó és az Inn folyó közt élt vindolikosokat — itt megszakad a közlés — majd a boiosok pusztaságát.

9 A következő mondata alapján teljes biztonsággal kiegészíthetjük a hiányos sort: vindolikosok, rhaitosok, boiosok pusztája és pannonok.

1

0 A Herkynos erdőségről vagy latinosabban a Herciniai-erdőről pedig azt mondja, hogy a Rajna és a Duna forrásvidékénél kezdődik, körívben halad a svébosok területére. A körívben pedig a Gabréta-erdő van, amelyet a mai Sumavával vagy Cseh-erdővel azonosíthatunk.

1

1 65