Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Trugly Sándor: A komáromi avar kori temetők kutatástörténete

olyan leletegyüttesekben fordulnak elő, amelyek az avar kor legkésőbbi időszakának jellemzői: Sz. Garam É.: VIII—IX. századi telepnyom Tiszafüred határában. Communicationes Arch. Hung. 1, 1981, 144. 47 Ha pl. a hajógyári temető motívumkincsét csak a nagy szentmiklósi kincs 2. számú korsójának motívumaival hasonlítjuk össze, akkor is számos rokon vonást figyelhetünk meg. A már említett 36. sír griff-fej alakú lószerszámveretének kitűnő párhuzama található az égberagadási jelenetben; a 71. sír nagyszíj vég ének lovon ülő harcosa a „győztes fejedelemmel" hozható kapcsolatba; míg az állatküzdelmi jelenet a korsó másik korongjában található meg. Így a korsó korongba zárt négy jelenete közül háromhoz találtunk utalásokat későavar kori temetőben. Továbbmenve: a korsó korongjainak pikkelymintái a hajógyári temetőben többek között lószerszámvereteken találhatók, erre már Szőke B. is felfigyelt: Uber die Beziehungen Moraviens zu dem Donaugebiet in der Spätawarenzeit. Studia Slavica VI., 1960, 75—112. •— A korsó peremszalagján található jellegzetes nagyszentmiklósi indamotívum pedig megvan a 81. lovassír díszes mellboglárpárjának oldalán. Ezek az egyezések nem lehetnek a véletlen művei, így ma már több kutató, így Sz. Garam É. szerint is. (i. m. 1981. 47—48.) pl. a vadkanfej alakú lószerszám veretek alakja megegyezik a kincs 13. és 14. bikafejes csészéjének fejrészével stb. 48 E bonyolult kérdéskört legutóbb László Gy. tekintette át — i. m. 1977, 186. —, s könyvének Utóhangjában így ír: „Elvben a kincs az eurázsiai steppe bármelyik pontján létrejöhetett. Azonban a kincs fémművességének, mintakincsének, sőt részben alakos domborműveinek közvetlen párhuzamai a Kárpát-medence késői avar, bolgár és magyar korában sűrűsödnek, nem is beszélve arról, hogy a kincs maga is itt került elő. 49 Cilinská, Z. legutóbbi dolgozataiban — i. m. 1982. 371. — a komáromi temetők népességében szlávokat lát, akik a 8. sz. végén (az avar kaganátus bukása után) fokozatosan átveszik e területek politikai és gazdasági irányítását, s hozzájárulnak az éppen megalakuló Nagymorva Birodalom felvirágzásához. Lásd uő.: The Development of the Slavs North of the Danube during the Avar Empire and their Social-Cultural Contribution to Great Moravia,. Slov. Arch. 21., 1983, 237—276. 50 Mint már a fentiekben említettük, a komáromi temetőkön kívül a környéken a zsitvatői az egyetlen kimondottan gazdag lovastemető (feltárt 82 sírjából 23 volt lovassír), míg pl. a nagy sírszámú alsógelléri temetőben 788 sír közül (ebből kb. 100 sír 10— 11. sz.-i) 26 volt lovassír. Ez utóbbi temető inkább „mezőgazdasági jellegű"; egy része feltétlenül egyidős a komáromi temetőkkel; a 778. lovassírból vadkanfej alakú veretek kerültek elő: Točík, A.: Slawisch—awarisches Gräberfeld in Holiare. Arch. Slov. Catalogi I, Bratislava 1968, LXXXVII. t. 36—39. — További kutatásokat igényel természetesen annak eldöntése, vajon milyen együttműködés, munkamegosztás volt a környék telei ülései között. Itt konkrétan arra gondolunk, nem az alsógelléri és a hozzá hasonló telepü59