Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Trugly Sándor: A komáromi avar kori temetők kutatástörténete

változik az öv- és lószerszámveretek alakja és motívumkincse is (13. kép 8—12.). Előtérbe kerülnek a pikkely- és gyöngykereteléses, hosszúkás öweretek (33., 36., 78., 79., sír), a 79. sírban megjelenik az ún. liliomdíszes nagy- és kisszíjvég, 3 9 a címer alakú, merevcsüngős lószerszámvereteken pedig általánossá válik a vésett palmettamotívum (1., 76. sír). Megemlítjük a leletanyagon belül a mintakincs vándor­lását, miszerint például az első csoportban található pikkelymintás lószerszámveretek mintakincse a második csoport öweretein jelenik meg, főleg keretdíszként, valamint a 63. és 72. sír nagyszí j végeinek kettéágazó indája rákerül vésett formában a címer alakú, merev­csüngős lószerszámveretekre. Ezek az avar kori művészet legkésőbbi szakaszából származnak (a Doprastav-telepi temető 24. lovassírjában is megtalálhatók), egyik legismertebb párhuzamok a már bizonyosan 9. sz.-i blatnicai leletből ismert. 4 0 A másik csoportban jelennek meg az állatfej alakú lószerszámveretek is (12. kép 1—15.), vésett leletek társaságában (a 33. sír vadkanfej, ill. a 36. sír griff-fej alakú vere­tei). 4 1 Az említett két csoportban, amelyek sorrendje feltétlenül időbeni egymásutániságot is jelöl, több „áthallás" figyelhető meg, így pl. a 33. sírban még megvan az előző csoport uralkodó pikkelymintás lószerszámverete (12. kép 14.). A második csoport sírjai már nagyrészt a temető szélein helyezkednek el, és több esetben az adott szakasz utolsó temetkezései (így a 76., 78., 79., 81. sír stb.). Ezekben a sírok­ban már feltűnnek a rúdgyöngyök (78. és 81. sír), amelyek csak a későavar kori temetők legkésőbbi szakaszából ismertek. 4 2 A temető második szakaszának két szélső sírjából előkerült frank típusú fegy­vert — a 78. sírból sax, a 79.-ből kétélű köpűs nyílcsúcs került elő (15. kép 4.) — talán kapcsolatba hozhatjuk a 8. sz. végi frank—avar háborúkkal és az utánuk kialakult politikai helyzettel. Az eseményeket követő első évtizedekben valószínűleg Komárom területén is megszűnnek a lovastemetkezések, s a temető harmadik szakaszának leletanyaga már tükrözi a Nagy-Károly féle háborúk következtében fokozatosan elszegényedő település(-ek), az egykori katonai központ politikai és gazdasági viszonyait. A megváltozott gazdasági, talán etnikai viszonyokat tükrözik e csoport szegényes állat­csontmellékletei, fordított tájolású sírjai, azok kőpakolásai stb. Itt már feltűnnek az egyszerű férfisírok (lovastemetkezés már nem fordul elő), a sírokban elszaporodnak a nyugati típusú rúdgyöngyök (26., 31., 59., 62., 78., 81. sír), a 62. sírból egyszerű háromszemcsés, a 22. sírból granulált szőlőfürtdíszes fülbevaló (14. kép l.), 4 3 az 51. sírból bronz tűtartó került elő. 4 4 A 23. sírba pedig sopronkőhidai típusú öblös fazék darabjait tették. 4 5 A temető relatív időrendjének behatárolása szempontjából fontosak az előkerült agyagedények is (16. kép 1—6.). A temető egész területén előfordulnak a fenékbélyeges darabok, a díszített belső peremű példányok a szélső sírokban találhatók (1., 29., 30., 38., 42., 54., 60., 66., 80. sír). 4 6 A három hitelesen feltárt komáromi temetőrészlet leletanyaga, temet­kezési szokásai stb. alapján feltételezhetjük, hogy azok a 8. sz. má­sodik felében keletkeztek, s összefüggésben kell lenniük Komárom 50

Next

/
Thumbnails
Contents