Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Tok Béla: Komárom kereskedelme a 16.-18. században
8 Dohánykereskedés A dohány Erdélyben már az 1658—1662 közötti években meghonosodott, de Magyarországon olyan lassú volt a terjedése, hogy a 18. században is voltak helyek, ahol majdnem erőszakkal kellett a termesztését megindíttatni. Az a kevés, ami termett, igen jó minőségű volt, a lehetőségekhez mérten szállítottak belőle Cseh- és Morvaországba, Lengyelországba és Sziléziába. Alig indult el azonban a kereskedés, megtörtént a dohánymonopólium bevezetése Ausztriában és Magyarországon. Lipót császár 1670-ben kötötte meg a szerződést fővadászmesterével, Khevenhüller gróffal, biztosítva neki 12 évre a dohánnyal való kereskedés kizárólagos jogát Felső-Ausztria területén. 8 8 Az 1702. évben értesítették a budai kamarát, hogy tekintettel az 1699-ben közzétett General Appalto und Pachtordnungra a császár az appaltót (szerződést) Magyarországra is ki akarja terjeszteni. Egyidejűleg vállalkozókat is kerestek, akik az egész ország dohánykereskedését bérbe vennék. Még 1702-ben három bécsi és egy komáromi kereskedőnek sikerült is bérbe adniuk az alsó-magyarországi dohánykereskedelmet. 8 9 Az appaltónak, vagyis a dohány- és pipakereskedés egyedáruságának kihirdetését nagy ellenállás követte. Voltak városok, ahol nem találtak olyan embert, aki a kihirdetést elvállalja, illetve a nyilvánosságra hozatalt egyszerűen visszautasították (Pozsony). Az erélyesebbek közé tartozott Komárom is, amelynek háromrendbeli bírái az 1703. február 21-én kelt rendelettel még a dohányültetést is eltiltották. A rendeletben többek között ezeket olvashatjuk: „ ... az tekintetes nemes három status egyenlő akaratjából elvégződött, hogy a mai napságtul fogva senki itt a komáromi kertekben és határban dohányt ne merészeljen vetni (ha mégis megtenné, növényét kiszaggatják és 12 forintra megbüntetik — T. B.) ... azonkívül, minthogy a füstös (tehát nem a fogak közé, vagy az orrba dugott, hintett — T. B.) dohány miatt faluk és városok égettetnek el, a mai napságtul fogva füstös dohányt itt a városban, sem az utcákon, sem a házaknál, sem egyebütt ne merészeljen senki sem szívni. Ha valakit mégis azon tapasztalnának, 12 forint büntetést fizet, ha pedig pénze nincs, az piarczon megcsappatik." 9 0 Komárom 1703—1768 között számos rendeletben, súlyos testi fenyítés mellett tiltja a dohányzást. 9 1 A vármegyei hatóság 1717-től kezdve szól bele a füstölés dolgába. Ügy látszik, nem sok eredménnyel, mert az 1724. november 9-én hozott határozat a tilalmat megismétli, és újabb pénzbírságokat ró ki. Az 1726. január 11-én tartott közgyűlés még azt is elrendelte a tisztviselőknek, hogy az addigi zöld pecsét helyett a pirosat használják. 9 2 Az 1704. október 5-én megjelent császári pátens megszüntette a dohánymonopóliumot, s helyébe adót vetett ki a dohányra és az elárusító helyekre. Erről — a sok huzavona után — az 1722-ben kezdődő országgyűlésnek kellett volna döntenie, akkorra azonban az örökös tartományokban megbukott az eddigi dohányadórendszer. Az 1723. évben tehát ismét visszaállítják a monopóliumot, s az állam közvetlen igazgatása alá helyezik. Bécsben felállítják a Tabakdirectiót és Hain184
