Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei

és mint említettük, a hallei Árvaházi Patika exportkészítményeinek magyarországi terjesztője. így a később híressé vált Moller-tanítványok közül Halléban tanultak: Hermann András (1693—1764), Torkos Jusztusz János (1699—1770) pozsonyi orvosok, a már említett Perlitzy János Ádám (1705—1778), a magyarországi orvostudományi kar felállítását sürgető beadvány szerzője, Knogler Márton, Losonc város és Nógrád vármegye tisztiorvosa, később besztercebányai gyakorló orvos, Hajnóczy Pál, Institoris-Mossótzy Mátyás, Szepes megye vármegyei és Lőcse városi orvosa,

4

0 valamint Moller Károly fia, Gottfried. Weszprémi István, a magyarországi orvostörténet megalapítója a 18. században joggal hangsúlyozta, hogy Moller iskolájából az orvosok egész sora került ki, akik később nagy szerepet játszottak az ország közegészségügyének előmozdításában és fejlesztésében.

4

1 Fischer Dániel késmárki városi orvos, az új természettudományi és orvosi szemlélet képviselője, magániskolájában nemcsak a szigorúan vett orvosi tárgyakat adta elő, hanem tanítványait racionális gondolkozásmódra és természettudományi szemléletre is nevelte Bacon szellemében, különösen hangsúlyozva a kísérlet és tapasztalat elsőrendű fontosságát. Üjszerű, skolasztikus elemektől mentes felfogásának legjellemzőbb tanújelét adta akkor, amikor egy régi tévhitet kísérleti módon cáfolt meg. A középkor óta elterjedt volt az a nézet, amelyet egyebek között Galeotto Marzio, Mátyás király történetírója is magáévá tett: hogy a tokaji szőlőtőke aranytartalmú. Ezt a nézetet vallotta a 18. században Bél Mátyás is. Fischer kísérlettel, az új természettudományi szemlélet racionális segédeszközével oldotta meg a rejtélyt. A szőlővenyigét, amelynek állítólag aranytartalma volt, elégette. Az aranyról akkor már tudták, hogy tűzben nem ég el, legfeljebb megolvad. A venyigéből viszont az égés után csak hamu maradt, de aranynak semmi nyoma nem volt. Így vetett véget az évszázados tévhitnek Fischer racionális meggondoláson alapuló kísérlete. Ezt a racionális szellemet ültette be tanítványaiba is. Egy később híressé vált orvos, Gömöri Dávid is Fischer tanítványai közé tartozott. Utóbb Győrött működött, több tudományos mű szerzője volt. Fischer növendékeként a magániskolában töltött idő alatt olyan alapos ismeretekre tett szert, hogy azok alapján a jénai egyetemen két év alatt (1731—1733) megszerezte az orvosdoktori címet.

4

2 Voltak egyéni esetek is, amikor egy-egy orvos vállalja azok egyéni előkészítését, akik orvosi tanulmányaikat külföldi egyetemen akarták befejezni. Görgey Pál Eperjesen, Köleséri Sámuel Nagyszebenben, Weber János orvos és gyógyszerész ugyancsak Eperjesen tanítottak egy-egy orvos jelöltet, de a néhány egyénre szorítkozó oktatás semmiképpen sem vehette fel a versenyt Moller Károly és Fischer Dániel iskolaszerű, rendszeres tanítási módszerével. Moller és Fischer kezdeményezései a 18. században legalább részben megoldották a magyarországi orvosképzés problémáját, és e téren kifejtett működésüknek volt egy másik előnyös hatása is. Fischer Dániel tagja volt a hallei Academia Leopoldina tudóstársaságnak, amely folyóirataiban ismertette a legújabb orvosi felfedezéseket és vívmányokat, Moller Ottó Károly pedig említett személyes kapcsolatai révén állandóan tájékozódhatott minden orvosi újdonságról. Ha mind144