Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei
„Ki kételkedik a csillagok hatása alatt Magyarország legjobb helyzetében, amikor a legkivállóbjuk Jupiter!" 3 6) Wodka a bolognai tanulmányok elvégzése után hű maradt az orvostudományhoz. Egy ideig az orvostudomány professzora volt a krakkói egyetemen. Közben Poznanban is tevékenykedett mint asztrológus. 1488 körül háziorvosa lett Piotr z Bnina püspöknek Wroclaw városában, és végül a káptalan orvosa lett canonicus medicus címmel. A fenti adatok és más feljegyzések alapján körülbelül megállapítható, mennyi ideig állt fenn a pozsonyi egyetem, illetve meddig folytatta működését. Pozsonyban rövid fennállás után megszűnt, körülbelül 1475 és 1480 között, de működése bizonyos formában még folytatódott Budán. Az ideiglenes megszűnés okai részben politikaiak voltak: Mátyás királynak és az egyetem kancellárjának, Vitéz Jánosnak viszálykodása, illetve utóbbinak gyanúba fogása a király ellen szőtt összeesküvés vádjával. Budán még szerepel egy Ilkusz Márton nevű magister medicinae 1493-ban, azonban egy utolsó híradás után végleg megszűnt ez az intézmény. Az Academia Istropolitanán tehát folyt bizonyos orvosképzés az egyetem rövid élettartama alatt is, de nem orvosi kar, hanem a szabad művészetek keretében, ez azonban lehetővé tette a magister medicinae cím, egy alsóbb orvosi fokozat megszerzését. A belföldi egyetemi orvosképzés teljes hiánya A pozsonyi Academia Istropolitana végleges megszűnése után Magyarország területén megszűnt annak lehetősége is, hogy valaki belföldön bármilyen irányú egyetemi tanulmányokat folytasson. Megint előállt az a helyzet, hogy a belföldi orvoshiány pótlásának csak két módja maradt: vagy külföldön szerezték a magyarországiak az orvosdoktori címet (ez pedig költséges és sok esetben körülményes volt), vagy pedig a külföldön végzett külföldiek telepedtek be az országba, átmenetileg vagy végleg. Rövid itt-tartózkodásuk természetesen nem sok hasznot jelentett. A mohácsi csatát követő nagy változások, Magyarország területe nagy részének a török által való megszállása, a Habsburgok uralma Észak-Magyarország és a Dunántúl felett, a határvidékek állandó háborúskodása a törökkel nem kedvezett egy egyetem megalapításának. Az egyetlen, de sikeres egyetemalapítás a 17. század első felében történt: 1635-ben Pázmány Péter Nagyszombatban egyetemet alapított. Ennek az intézménynek azonban csak teológiai, filozófiai (beleértve a természettudományokat) és jogi kara volt, orvosi kar megalapítására nem került sor. így az orvosképzés terén az egyetem megalakulása mit sem változtatott. E tekintetben tehát továbbra is az említett kétféle lehetőség maradt fenn, ami a királyi Magyarország területét illeti. Némileg más volt a helyzet az önálló fejedelemséggé fejlődött Erdélyben. Báthori István 1582-ben megalapította a kolozsvári egyetemet, amelyen orvosképzés is folyt. A 17. század elején pedig Bethlen Gábor gyulafehérvári főiskoláján — ha az intézmény nem nyújtott is Lelj es orvosi képzést — az orvostant hallgatók olyan szakmabeli elő141
