Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

115 MES. I. 556—557. 116 HO. VI. 73. 117 Héderváry-okmtár. I. 468. 118 „... ad territórium,... Püsky vocata in comitatu Posoniensi existens..." — Héderváry-okmtár. I. 461. 119 PI. 1549: MOL E 151. Monial. Conv. Poson. Fase. 35. Nr. 37. 120 Lásd pl. Vályi B.: A Duna-völgy átnézeti térképe 1:125 000. Bécs 1900. 6. szelvényét. Ezen még látható egy jelentéktelen ág, a régi Csiliz, melynek medrét egyetlen kis megszakítással egészen Ásvány határáig követhetjük. Innen a megyehatár jelöli a folyót. 121 Lásd a 114. jegyzetet. 122 Bebek István országbíró 1360-ban megerősítette a Héderváryak bodaki, ásványi és itteni vámszedési jogát. — Kováts F.: Adalékok ... MGSz VIII. 1901, a 7. sz. oklevélmellékletben. 123 Egyértelműen igazolja ezt IV. Béla király turóci konventnek adott 1252. évi aranybullája. Ebben Medve, Radvány és Kulcsod faluk közt az alábbi vizeket sorolta fel: Zundar, Eperiesthu, Chykuraghatu, Zyguethaga, Zwew (Szív?) folyó, Sebusag, Medyag (Meggyág), Sukaga és Nogér. — HO. VI. 73—74. 124 Lásd fentebb a 88. skk. lapokon. 125 Történelmi irodalmunk a hajdani csallóközi Duna-hajózási útvonalakat a sziget tisztázatlan vízrajzi története miatt nem látta tisztán. 126 A Nagy-Duna keletkezésével később önálló tanulmányban kívánunk foglalkozni. Az Ásvány—Ásványtő közt létesített csatorna kiásásának hátterében véleményünk szerint a XII. század nagy vízrajzi változásai rejlenek, melyek következtében az északi fő Duna-ág Gellér—Gadóc-puszta—Komárom közti szakasza a Mélyéren és a Szántó-éren keresztül a Rába Vének—Komárom közti mederszakaszába tolódott át. 127 „Szinte érthetetlen dolog, mi lehetett az oka annak, hogy míg imigyen minden kis folyócskát igyekeztek kihasználni, a Dunának középső, vagyis a mai fő ágán nem jártak hajók. A XVI. és XVII. században soha szó sincs arról, hogy Pozsony és Komárom között a középső Duna-ágon hajókáztak volna." — Takáts S.: A dunai hajózás... I. MGSz VII. 1900, 106—107. 128 PRT. I. 281. Lásd még Ortvay T.: Magyarország régi vízrajza I. 97. 129 PRT. I. 281. — Ezt az FNEtSz is elfogadja, de az irodalma hiányzik. 130 Ásványtő birtok első említését 1226-ból ismerjük. Ekkor írta ugyanis össze Uros apát az apátságának 20 éve alatt (1206—1226) szerzett birtokokat. — PRT. I. 680—681. 131 Annál. Regni Francorum ad A. 793. és Poeta Saxo. — Lásd Pray G.: Annales... 274. 132 Pl. építtetője, I. Lajos bajor király neve után Ludwigskanal, újabban pedig Rhein-Main-Donau-Grosschiffahrsstrasse. 133 PRT. I. 279—281 és 782. Ronka helyét Erdélyi Csicsó délnyugati határában kereste. Valójában a mai Füss déli határában fekszik. A helyén ma a Ronka-major van. A major alatt, kissé távolabb, a Duna-parton egy holt medret találunk. Ez lehet a Cseles és Erecs 115