Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

95 Jó példa erre a Csallóköz déli oldalát övező Duna-ágak névanyaga (Korousduna, Pranduna, Csiliz és Cseles), mellyel alább a D/ pontban, a 88. skk. lapokon foglalkozunk. 96 A Brückenauel sziget két oldalán folyó Duna mederszélességére az első megbízható támpontot csak 1597-től ismerjük. A szigeten keresztül felállított hajóhidat ugyanis a várostól a szigetig 51 hajó, a szigettől a jobb partig csak 37 hajó hordta (Király J.: A pozsonyi Nagy-Duna-i vám- és révjog története. Pozsony 1890, 99.). Százalékos arányban a Csalló, azaz a város felől folyó Duna-ág szélessége 57,9%. Ez az arány a középkorban, a minket közelebbről érdeklő XIII—XV. században még markánsabb is lehetett. 97 SzSzK ÁKL — Pálffy es. közp. lt., Arm. II. Lad. 6. Metalia dominii Pozsony, 1633: Nr. 3; 1634: Nr. 4; 1698: Nr. 19; 1699: Nr. 21., stb. Párjaik és további példányaik megvannak Pozsony város levéltárában is. 98 „...portům in Chollokwz transeundi, infra civitatem Posoniensem in capite fluvii Chollo existentem, ubi terra ab utraque parte ipsius fluvii pertinet ad eandem civitatem nostram

..•

— Pozsony '• v. lt. S 12. és Ortvay T.: Pozsony v. tört. II-2, 387., 1. jegyzet. 99 inter Challo et Wagh ..." — AUO. VIII. 167. 100 Állításunk XIII. századra vonatkozó bizonyítékait fentebb a Vágköz kapcsán a 82. skk. lapokon már felsoroltuk. A Duna Gúta irányába való XV. századi áttörését, mint a 82. jegyzetben jeleztük, önálló tanulmányban ismertetjük. 101 A kanális középkori neve Megye-ág, a vízrendészeti munkák után Dobosdereka- és Határmenti-csatorna volt. Mai neve: Szap— r ' Aszód-csatorna (kanál Palkovičovo—Ásód). 102 MES. I. 556. 103 A Megye-ág ugyanis mintegy 150°-os szög alatt ellenáramlatként szakadt a Csalióba. Ennek hatására a Csalló a Megye-ág torkolatával szemben húzódó 3—1 m közti magasságú térszintemelkedés mentén keletnek tért, és kettészakadt. 104 PRT. I. 784. 105 A Mély-ér kérdését alább, a 4. alfejezet E/ pontjában, illetve az 5. alfejezet C/ pontjában is érintjük. 106 Jerney J.: Magyar nyelvkincsek, 24. (Ortvay T.: Magyarország régi vízrajza I. 192—193. után idézzük). Az FNEtSz sem foglalt állást. Megkockáztathatjuk a Csalló ,Cselle'-típussal való rokonságát. 107 Itt csupán azokat az okleveleket említjük meg, melyek Ortvay T.: Magyarország régi vízrajzában nem szerepelnek. Ezek 1238 (1237?): AUO. XI. 304. és uo. VII. 48—49; 1252: HO. VI. 73.; 1237—1240: PRT. I. 279. Megjegyezzük, hogy az 1238. évi dátum még abban az esetben is hiteles, ha Saul földjének leírása (AUO. XI. 304.) valóban hamisnak bizonyulna! 108 A Csiliz folyó megszűnésével, illetve a Cseles alsó szakaszával történt kései azonosításával önálló tanulmányban fogunk foglalkozni. 109 1238: AUO. XI. 304. és VII. 48—49; 1388: Hazai Okit. 318. — Karácsonyi János (ŰjMMúz. 1858. 1. köt. 405.) és Szentpétery 113