Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

elmúlt háromszáz esztendő mesterséges beavatkozásai eredményeként kialakult vízrajzi kép erős zsilip- és gátrendszer nélkül nem is lenne fenntartható.

17

8 Ptolemaiosnak tehát igaza volt. A fői Duna egészen a középkor végéig a Csallóköz északi oldalán folyott! Jegyzetek 1 Šmilauer VI.: Vodopis starého Slovenska. Praha—

Bratislava 1932 c. műve címe ellenére („A régi Szlovenszkó vízrajza") nem történeti vízrajz, hanem a történeti víznevek tájegységeket követő etimológiai vizsgálata. — Lásd még: Püspöki Nagy P.: Limes Romanus... Historica, Zborník FFUK (Bratislava) XXI. 1970, 129—130. 2 Takáts S.: A dunai hajózás a XVI. és XVII. században I. MGSz VII. 1900, 106. 3 Lásd részletesebben a Csallóköz történeti vízrajzát tárgyaló készülő monográfiánkban. 4 Ortvay T.: Magyarország régi vízrajza I. Bp. 1882, 294. skk. 5 „ ... a rómaiak pedig Európa egész nyugati részét az Albis (Elba) folyóig, amely Germániát választja kétfelé, s az Istroson (a Dunán) túl fekvő vidéket a Tyras (Dnyeszter) folyóig ..ismertették meg Strabón kortársaival. — Strabón: Geógraphika. Bp. 1977, 52. 8 Lásd Velleius Paterculus II. 109. 7 Strabón: Geógraphika II. 5. 12. Bp. 1977, 151. — A Tyregeták népének meghatározása eléggé bizonytalan. Földy József sem vállalkozott rá. Nem lehetetlen, hogy a Dnyeszter (Tyras) mentén lakó dákokról van szó. 8 Strabón: Geógraphika VII. 3. 1. Bp. 1977, 312. 9 Strabón: i. m. VII. 1. 5. Bp. 1977, 310. 10 A rhaitosok a vindelikosokkal együtt a Rhaetia tartományban laktak. Ez a tartomány a Duna alatt helyezkedett el. Nyugaton a Boden-tó határolta. Keleten a Dráva forrásától Salzburgig haladó vonal, onnan a Salzach patak, végül az Inn folyó övezte egészen a Dunáig. Rhaetiától keletre volt Noricum, amely az időszámításunk kezdetén feltehetően a Rába völgyében végződött. Az I. század közepén a Bécsi-erdőtől keletre fekvő „Bójok Pusztaságát", amely előbb Noricumhoz tartozott, Pannóniához csatolták. Noricum lakói a noricosok voltak, mögöttük délkelet felé a pannonok éltek, 11 Strabón: Geógraphika. VII. 1. 5. Bp. 1977, 309—310. 12 Ügy véljük, hogy a fenti, 8. jegyzettel jelölt idézetben szereplő „Géták földjéről" szóló' részben említett hegyeket („a Herkyniaerdő hegyvidéke mentén nyúlik el, és a hegyek egy részét is felöleli") akkor értelmezzük helyesen, ha a Herkynia-erdőt és az említett hegyvidéket két önálló földrajzi jelenségként kezeljük. Ebben Ptolemaios igazol minket, aki a Herkynia-erdőt kifejezetten a Gabréta-erdŐ (Šumava) felett a Morva folyóig terjedőnek mondja (Ptolemaios: Geographia II. 10.), amelytől keletre már a „Szarmata, hegyek" húzódnak. Közülük a „Luna-erdőt" —• — a Kis-Kárpátokat — Ptolemaios meg is nevezte. A Strabón 105