Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

D.Varga László: Népi halászati eszközök és módok a Latorca halászatában

emberre. Ami a szerszámokat illeti, a vasas szakot használták mindegyik faluban. A hajtóhalászathoz tartozó tükörhálós halászat a szirénfalviak szerint az 1950-es években terjedt el a községben, tehát esetükben újabb keletűnek számít. Minden vizsgált helyen ismert, csupán annyiban volt eltérés,, hogy (Tóth Sándor szerint) „a szirénfalviaké és bésieké az tükörháló volt, a csicserieké tompingháló", másszóval kétsoros, illetve háromsoros hálót alkalmaztak. Ami az emelőhalászati szerszámokat illeti, a tesziveszi általánosan elterjedt. Ma főleg az orvhalászok eszköze. A vizsgált helyeken sem formában, sem felépítésben nem különbözik. A másik emelőhalászati szerszámmal, a billeghálóval, amelyet Csicserben tarbuknak neveznek, csak ebben a faluban találkoztam. Az egyetlen keresőhalászati eszköznek, a kaparóhálónak nem volt különösebb jelentősége a halászok megítélése szerint. Alkalmi szerszámnak számított csupán, használatára csak szórványosan került sor. Ezzel ellentétben a tapogatóhalászat es2közét úgy könyvelhetjük el, mint az egyéni és csoportos halászatban egyaránt használt fogóeszközt. Ami e szerszám anyagát illeti, az mindenütt azonos, és ez a tény a hasonló tapasztalatokra is utal. Az utóbbi időben a vesszőt (változó gyakorisággal, pl. Szirénfalván ritkábban) felváltotta a nád, legutóbb pedig apró lyukú drótból készültek tapogatók. A horgos halászatnak csekélyebb volt a jelentősége, mint az ismertetett egyéb halászati eszközöknek és formáknak. Ha olykor használták ezt a szerszámot, leginkább azért tették, mert külső tényezők (időjárás, évszak stb.) miatt másfajta halászatra nem volt jó alkalom. A horogkészlet sem volt gazdag: egyes, kettes és hármas horgot használtak. A zsinórra erősített Ihorgok passzivitásra kárhoztatták a halászt (adatközlőim véleménye szerint) a horgászást, ezért nem nagyon kedvelték. És persze a siker sem volt előre látható, mint a hálós halászatoknál. Ez az összegezés foglalja magába az összes halászati eszköztípust, amelyet módomban volt megismerni. Ugyanis olykor egy-egy eszköz több altípusba is ibesorolható attól függően, hogy mikor melyik halászathoz használták. Nem volt szándékomban, hogy írásomban részletesebben elemezzem az egyes halászszerszám-típusokat, esetleg más vidékek halászati eszközeivel egybevessem őket. Csupán a népi halászat még ma is (ha egyes esetekben már csupán emlékezetben) fellelhető gazdag eszköztárát szerettem volna bemutatni, amelynek bizonyos darabjai legalább a honfoglalás koráig vezethetők vissza. Jegyzetek 1. Lendvay F.: Ungvár és Ung vármegye. Vármegyei szociográfiák. Bp. 1940. 75. 2. Uo. 75. 73