Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza

az erőszakos (és eredménytelen !) erdősítés itt is sok szép, eredeti növénytársulást tönkretett, azért még szép számban virágzik az apró nőszirom (Iris pumila §), amelynek ezen a ritkaságszámba menő lelőhelyén csak a lilás változatával találkoztam. A további érdekes növények: a imagyar nőszirom (Iris aphylla ssp, hungarica §), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis §), selymes peremizs (Inula oculus-christi), kétes kenderfű (Galeopsis segetum), Orlay-murok (Orlaya grandiflora), csepleszlucerna (Medicago prostrata), kígyóhagyma (Allium scorodoprasum), orvosi pemetefű (Marrubium vulgare), erdei lednek (Lathyrus latifolius) és a sziklákon megtelepedett cserjésedő lúdhúr (Minuartia frutescens). A Zempléni-szigethegység többi részének xeroterm növényzete A mészköves részeket nem számítva, a hegység déli lejtőinek felső harmadán is található néhány füves-bokros sáv. Itt a szokványos fajokon kívül néhány érdekesség is tenyészik. Példaként felsorolom a Csarnahó fölötti rétek érdekesebb növényeit: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis §), magyar kökörcsin (P. hungarica §), Zimmermann-kökörcsin (P. zimmermannii §), fehér zanót (Chamaecytisus albus), selymes dárdahere (Dorycnium pentaphyllum) és a citromkocsord (Peucedanum oreoselinum). A Zempléni-szigethegység mészköveinek növényzete A meleg- és szárazságtűrő növényzet legszebb példáit a Ladmóc és Szőlőske közötti mészköveken láthatjuk. Nyugatról kelet felé haladva a következő, még nem lebányászott domborzati egységekre terjed ki ez a növényzet: Ladmóctól északkeletre magasodik a Hosszú-hegy (280 m). Ennek csúcsszakasza erdő, déli lejtője füves-bokros térség. Ettől nyugatra fekszik a Somos (216 m), amely ritkás bokrokkal tarkított karsztos legelő, csak az északi oldalán van összefüggő bokorsáv. Tulajdonképpen a Somos nyugati nyúlványa a Kasvár (211 m). Ennek felszíne részben karszt, de a nyugati oldal már sűrűbben be van nőve cserjékkel. A mészköves terület a Borz-hegy keleti nyúlványával ér véget. Ennek a lejtője igen sűrű, szinte áthatolhatatlan bokorrengeteggel van benőve. E vidék növényvilága fajok tekintetében, de szépségében is a legértékesebbek közé tartozik vidékünkön. A területen tenyésző bokrok a vulkáni domboknál már megismert fajok, továbbá a molyhos tölgy (Quercus pubescens ssp. lanuginosa), a húsos som (Cornus mas §) meg a borbolya (Berberis vulgaris). A Somos északi lejtőjének alján néhány hólyagfa (Staphylea pinnata §) is nő. Nagyon ritka viszont a virágos kőris (Fraxinus ornus §) — fanagyságú példányát csak a Kasváron láttam. A füvek összetétele a szokványos (Poa sp., Festuca sp. stb.). A bokrok alján, ott, ahol a juhok nem tudnak legelni, nagy számban nő a sok különféle ibolya (Viola sp.), az erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), a kéksaláta (Lactuca 35